Azt azóta sem tudjuk, hogy a Mol milyen fizetési és szállítási ütemezéssel milyen típusú olajat vásárolt, de az üzlet az amerikaiaknak lehetett kedvező – hívta fel a figyelmet a 444.
Egy tonna nyersolaj ugyanis jellemzően 7,3-7,6 hordó (a nehéz nyersolaj, mint amilyen például a venezuelai olajkészlet jelentős része, nagyjából 6,5 hordó, más olajfajtáknál 7 hordó az arány). Ha az 510 ezer tonnát beszorozzuk a 7,3-7,6-os értékkel, akkor a Mol nagyjából 3,72-3,88 millió hordónyi olajat vásárol az amerikaiaktól. Az 500 millió dollárt ezzel elosztva az látszik, hogy 129-134 dolláros hordónkénti áron adták el az olajat nekünk, sőt: ha 7 hordót számolunk egy tonnának, akkor 140 dolláron.
Magyarország olajtartalékai már ekkor is kritikus szintre csökkentek, de a Brent-olajárhoz képest ez így sem tűnik jó üzletnek. A Brent olaj ára április 7-én, Vance látogatásakor 109,27 dolláron zárt, és bár április végén néhány napig volt 110 dollár fölött is, a 120-as záróárat sem érte el (a napi csúcsa 126 dollár volt április 30-án).
A Mol tehát az április 7-i világpiaci árnál legjobb esetben, a 129 dolláros hordónkénti árral kalkulálva is 18 százalékkal drágábban vásárol olajat. Drágábban, mint amilyen drága a Brent olaj a háború kitörése óta bármikor volt, és majdnem olyan drágán, mint amennyi ennek az olajtípusnak a történelmi rekordára volt (138,4 dollár 2008 júniusában). Igaz, ezektől a határidős áraktól éppen a rendkívüli helyzet miatt az úgynevezett spot árak akár a 150 dollárt is elérhetik, de az amerikai olajüzletről azokban a napokban sikerült megállapodni, amikor éppen a csúcson voltak az árak.
Az azonnali piaci ár és a határidős árfolyam között békeidőben nincs jelentős különbség, a közel-keleti háború hatására azonban szétnyílt az olló. Ha áprilisban ezt a mennyiséget valóban leszállította az Egyesült Államok, akkor ez a tranzakció gyakorlatilag piaci áron történt – ezt azonban nem tudjuk. A 444 megkereste a Molt, de kérdéseikre nem reagáltak. Közleményükből azonban kiderült, hogy az idei első negyedévet minden várakozást alulmúló eredménnyel, jelentős nyereségcsökkenéssel zárták.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1128,23 pontos, 0,84 százalékos csökkenéssel, 133 591,93 ponton zárt csütörtökön.
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
