Megkezdődtek vasárnap reggel a lengyelországi parlamenti választások, melyekben a parlament alsóházának, a szejmnek 460 képviselőjét, valamint a felsőház, a szenátus 100 tagját választják meg.
A voksolással egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről. A népszavazás akkor lesz érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele vesz részt rajta.
A 31 497 választóhelyiségben – melyek közül 416-ot külföldön, nyolcat pedig a lengyel tengeri flotta hajóin, illetve a balti-tengeri olajfúrótornyokon létesítettek – 29,1 millió szavazásra jogosult lengyel állampolgár járulhat az urnákhoz. Szerdán a lengyel külügyminisztérium a tel-avivi szavazókör megszüntetéséről döntött az izraeli helyzet miatt. Előzetes regisztráció után a lengyelek levélben is leadhatják voksukat, ezzel a lehetőséggel 12 792 személy élt.
A szavazás reggel 7 órától este 21 óráig tart. Urnazárás után a fő lengyel hírtelevíziók közlik a szavazóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérés, az exit poll eredményeit. Sylwester Marciniak, a lengyel országos választóbizottság (PKW) elnöke jelezte: a parlamenti választások hivatalos eredményeinek ismertetése kedden várható.
A szejm képviselőit többmandátumos kerületekben, pártlistákra szavazva választják meg, s az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépő pártok, illetve a nyolcszázalékos küszöböt átlépő koalíciók szavazatait arányos rendszerben váltják át mandátumokra. Az alsóházi képviseletre összesen tizenegy tömörülés pályázik, ebből hat országszerte, minden választókerületben indul.
A szenátorokat egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választják meg. A szenátusi választáson a fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció és két más ellenzéki tömörülés közös jelöltekről állapodott meg.
(MTI)
A vagyonadó részleteit elemzi a Niveus. 
