A mai Kormányinfón elsősorban az érdekelte a médiát, hogy meddig tartanak a november 11-től 30 napig élő járványügyi korlátozó intézkedések; azokat meghosszabítani készül a kormány, vagy számíthatunk a szigor enyhítésére.
Emlékeztetőül: jelenleg az alapellátást biztosító üzletek este 7 óráig lehetnek nyitva, este 8 óra után pedig csak rendkívüli esetben - munkavégzés, kutyasétáltatás - lehet a közterületen tartózkodni. Az intézkedések december 11-ig lesznek hatályban. Pontosabban addig lesznek alkalmazhatóak. A két fogalom nem feleltethető meg egy az egyben egymásnak, erre világított rá az a vita, ami a veszélyhelyzet 90 napra szóló meghosszabbításával összefüggésben kedd este megjelent rendelet miatt robbant ki.
Gulyás Gergely szerint a kormány a jövő heti ülésén vizsgálja meg a járványhelyzetet, és dönt az esetleges újabb intézkedésekről. Emiatt ma még nem tudja megmondani, hogy mire lehet számítani három hét múlva. Ahhoz előbb be kell várni az első két hét tapasztalatait.
Lapunk ezzel kapcsolatban azt kérdezte a minisztertől, hogy van-e értelme egyáltalán fontolóra venni az intézkedések enyhítését, amikor Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere egy rádióinterjúban a minap azt mondta, hogy a járvány tetőzése pont a 30 napos időszak legvégére esik? Gulyás Gergely szerint van értelme megfontolni, de ennek még nincs itt az ideje.
Nem maradtunk azonban teljesen iránymutatás nélkül arra vonatkozóan, hogy mire készüljünk. A miniszter ugyanis azon az állásponton van, hogy a járványügyi adatok radikális javulása kell ahhoz, hogy karácsonyra enyhébb járványügyi szabályokat lehessen bevezetni. Ez - tekintve, hogy az egészségügyért is felelős tárcavezető szerint december közepén fog a legjobban tombolni a járvány - azt sejteti, hogy a kormányban nem igazán bíznak abban, hogy fel lehet oldani a korlátozó intézkedéseket a 30 nap leteltével.
Arra is kíváncsiak voltunk - még a rendeletről szóló vita apropóján -, hogy a vendéglátásnak, szállásadóknak ebben a 30 napban nyújtott célzott adómentességek, állami támogatások egészen február 8-ig (vagyis a 90 napos veszélyhelyzeti időszak végéig) elérhetőek lesznek-e? Gulyás Gergely azt mondta, hogy a hatályuk nem tolódott ki. Úgy érvelt, hogy ha a 30 nap leteltével nem kell fenntartani a speciális szabályokat, akkor a kedvezmények is indokolatlanná válnak.
Ezeken túl arról is kérdeztük a kormánytagot, hogy milyen feltételekkel tud ma hitelhez jutni a Magyar Állam, ehhez képest mekkora lenne a költsége az európai uniós helyreállítási alap szerinti hitelnek? Merthogy utóbbit is érintően vétót jelentett be Magyarország, Lengyelországgal egyetemben, a jogállamisági kritériumok alkalmazása miatt. Ennek a vége az lesz, hogy kimaradunk a közös hitelfelvételből, aminek viszont ára lehet a piacon. Magyarországi hiteltörlesztési képességének besorolása ugyanis magasabb kamatokkal járna, mintha az EU-val közösen vennénk fel piaci forrást. Gulyás Gergely a nemrég végrehajtott devizakötvény kibocsátásokkal példálózva azt válaszolta, hogy 10 évre 0,5 százalékos, 30 évre 1,1 százalékos kamattal sikerült forrást bevonni (utóbbi valójában 1,5 százalék volt - a szerk). Ehhez képest szerinte az unión keresztül legfeljebb 0,1-0,2 százalékos kamatot kellene fizetni - csakhogy ebben az esetben a sérülékeny uniós államok (elsősorban a déliek) bedőlésének kockázatával is számolni kell. Amennyiben a bajba került országok nem tudják visszafizetni a hitel rájuk eső részét, akkor a többi hitelfelvevőnek kellene helyt állnia, ami már emeli a költségeket - szól a kormányzat okfejtése.
A további kérdésekre az alábbi válaszok születtek:
- Az autópálya matrica azért nem ingyenes, szemben a parkolással, mert az emberek többsége nem a fizetős úthálózaton jár dolgozni, míg a parkolással a kormány megkönnyíti a munkába járást, ami járvány idején kifejezetten hasznos.
- A kérdésre, hogy a kaszinók miért lehetnek nyitva, ha minden más vendéglátó helynek zárva kell tartania, az volt a válasz, hogy azok az üzetek lehetnek nyitva, ahol a távolságtartás biztosított, de a kaszinóknak is be kell zárniuk hétkor.
- Az iparűzési adó csökkentésére, eltörlésére vonatkozó kamarai javaslat írásos változata még nem került a kormány elé.
Jean-Noël Barrot szerint nincsenek “vörös vonalak”. Francia katonák Ukrajnába küldését sem zárta ki. 
