Úgy tűnik, a december 5-i kiugróan magas, 193 fős halálozási adattal túl vagyunk a második hullám tetőpontján, s azóta, ha nem is rohamtempóban de lassacskán csökkennek, illetve hullámzanak a regisztrált fertőződési adatok és a mortalitási mutatók. Rusvai Miklós virológus azonban hétfő reggel az ATV Start műsorában arra figyelmeztetett, hogy hiba lenne a január 11-ig meghozott szigorító intézkedéseket feloldani emiatt, különben jöhet a harmadik hullám.
„A nyájimmunitás még igen messze van, az oltások sem folyamatosak, ezért csak a korlátozó intézkedések vannak a kezünkben, amivel továbbra is meg lehet fogni a járványt” – vélekedik a szakember.
Ezek után valóban marad a kérdés, hogy a kormány hogyan dönt a jövő héten esedékes korlátozó intézkedések meghosszabbításáról avagy feloldásról?
Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap azt mondta: nehéz kérdés, hogy a vakcina érkezése előtt lehet-e lazítani a korlátozásokon, mivel ha nem érkezik meg időben az oltóanyag, akkor egy újabb fertőzési hullám indulhat:
Nyitni is szeretne mindenki, nagy bennünk a vágy, hogy megszabaduljunk ettől a nyomorúságtól, ugyanakkor, ha nem jól ütemezünk, akkor még egy harmadik hullám is bekövetkezhet.
Mint emlékezetes, a koronavírus-járvány szeptemberben berobbant második hulláma miatt a környező országok közül az egyik utolsóként vezette be a magyar kormány a szigorításokat. Először november 4-én rendelte el a háromhónapos veszélyhelyzetet, azaz rendeleti kormányzást egy hónapra, majd december 10-én meghosszabbította január 11-ig.
Mindeközben november 10. éjféltől a következő szabályokkal éljük a mindennapjainkat:
- este 8 órától hajnali 5 óráig kijárási tilalom van, csak munkáltatói igazolással lehet ebben az időszakban az utcán tartózkodni. Egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetekre mindez nem vonatkozik, és természetesen arra sem, ha életvédelmi céllal kell kimozdulnunk. Mentesülnek ez alól a kutyatulajdonosok is, akik a lakóhelyük 500 méteres körzetében sétáltathatják háziállatukat az érintett idősávban is.
- semmilyen rendezvényt nem lehet megtartani, ezért nem voltak karácsonyi vásárok sem, ám a vallási közösségek dönthetnek a szertartások megtartásáról. Esküvők lakodalom nélkül limitált létszámban megtarthatók, a temetéseken maximum 50 fő lehet jelen.
- a családi eseményeken résztvevők számát maximum 10 főben korlátozták, ez alól csak december 24-én, Szenteste lehetett kivételt tenni.
- a bárok, sörözők zárva, az éttermekből csak elvitelre lehet ételt rendelni
- az üzletek – a benzinkutak és gyógyszertárak kivételével – este 7 órakor bezárnak
- a szállodák turistákat nem, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkező vendégeket fogadhatnak
- a felsőoktatási intézmények kollégiumai bezártak és digitális tanrendben tanulnak a hallgatók, a 9. osztálytól felfelé szintén online oktatásban vesznek részt a diákok. Január 4-én az általános iskolákba visszatér az élet, a középiskolákba csak január 11-én.
- nem csak a zárt terekben, hanem a 10 ezer lakos feletti településeken a parkok kivételével az utcákon is kötelező a maszkhasználat
Mindezen szabályok életben tartása vagy feloldása tehát a tét, amiről a kormánynak felelősen kell döntenie, ugyanis a járványügyi szakemberek folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy a statisztikai adatok kis mértékű csökkenése egyáltalán nem egyenlő a járvány végleges megzabolázásával. Bár időközben a régóta hiányolt oltási tervet nyilvánosságra hozta a Nemzeti Népegészségügyi Központ, de Rusvai Miklós szerint az áhított nyájimmunitás a lakosság 60 százalékának átoltottságánál jöhet csak létre. 6 millió emberrel számolva a kétdózisú Pfizer-vakcinából ez 12 millió darabot jelentene, ám ilyen nagy mennyiségű oltóanyag beszerzése még a jövő kérdése.
Hogy a különböző országokban milyen esetszámoknál hozták meg a korlátozó intézkedéseket?
Magyarországon (november 9-én): 5162 új fertőzöttet regisztráltak, velük együtt az aktív fertőzöttek száma 86134 fő volt, 55 fő elhunyt, kórházakban 6061 főt ápoltak, közülük 415 fő volt lélegeztetőgépen.
Ausztria, Németország: marad a szigor
Ausztria, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök korábban Magyarország laboratóriumának nevezett járványügyi szempontból, novemberben két lépcsőben vezetett be szigorításokat a járvány terjedésének megakadályozása érdekében.
December elején, miután csökkenni kezdett a regisztrált fertőzöttek és az új áldozatok száma, a korlátozások egy részét feloldották.
Később ugyanakkor ismét szigorítottak, és újabb karantént vezettek be – jelenleg komolyabb korlátozások vannak érvényben náluk, mint itthon.
A rendelkezések értelmében minimum január 24-ig zárva maradnak a kereskedelmi egységek – a létszükségleti cikkeket áruló üzletek, tehát például élelmiszerboltok, gyógyszertárak, drogériák kivételével – , a vendéglátóhelyek, a „testközeli” szolgáltatást nyújtó üzletek, a könyvtárak, a múzeumok és az állatkertek, valamint rendezvényeket sem lehet tartani.
Az éttermek csak elviteles szolgáltatást kínálhatnak, az iskolák távoktatásra álltak át. Emellett egész nap kijárási korlátozás van érvényben. A tervek szerint január 18-tól enyhítenek majd a korlátozásokon azok esetében, akik – a hivatalos megfogalmazás szerint – negatív teszteredményt tudnak felmutatni.
A koronavírussal összefüggő halálesetek száma Ausztriában és Magyarországon is körülbelül ugyanakkor, a karácsony előtti napokban indult csökkenésnek a hétnapos mozgóátlagot tekintve.
Nyugati szomszédunknál hétfőig csaknem 6400-an vesztették életüket a Coviddal összefüggésben – Magyarországon csaknem 10 ezren hunytak el.
Németország szintén fokozatosan szigorított a korlátozásokon az elmúlt hónapokban. Azok jelen pillanatban január 10-ig érvényesek, de nagy esély van arra, hogy január végéig meghosszabbítják őket.
Ami a részleteket illeti, zárva tart az üzletek egy része (ez alól itt is főleg a létfontosságú cikkeket árusító boltok jelentenek kivételt), nem nyithatnak ki a testi közelséggel járó szolgáltatóhelyek, az éttermek (utóbbiak csak elviteles szolgáltatást kínálhatnak), a szórakozóhelyek, a színházak, a mozik, az operák, az állatkertek, és nem szabad rendezvényeket tartani.
Az iskolák alapvetően távoktatásra álltak át, és jelentős korlátozások vonatkoznak a magánjellegű találkozókra is.
Németországban december második felében szintén csökkenésnek indult a Covid-halottak száma, később azonban ismét csúcsközelbe emelkedett ez a mutató.
Hétfőig összesen csaknem 35 ezren hunytak el.
Ausztriában és Németországban egyébként rendszeresek az utcai megmozdulások a korlátozásokkal szemben.
Van, ahol tovább szigorítanak
Olaszországban a kormány szintén meghosszabbíthatja a január 7-ig érvényes korlátozásokat, Izraelben pedig még szigoríthatnak is azokon. Nagy-Britanniában Boris Johnson kormányfő szintén a szigor fokozását helyezte kilátásba, és hasonló lépéseket fontolgat Írország is. Franciaország egyes részein januártól tovább szigorítottak a karanténon.
Frissítés: Boris Johnson hétfő este bejelentette, hogy a koronavírus-járvány gyors terjedése miatt új, az eddiginél is szigorúbb korlátozásokat vezetnek be, amelyek Anglia egész területére kiterjednek. Mint a brit kormányfő mondta: „A riasztó adatok egyértelművé tették, hogy többet kell tennünk azért, hogy az új, gyorsan terjedő koronavírus-variánst ellenőrzés alatt tartsuk”.
Ezzel párhuzamosan Alexander de Croo belga miniszterelnök a hétvégén azt mondta, hogy a korlátozó intézkedések lazítására fokozatosan és valószínűleg csak március után kerülhet sor.
Úgy tűnik, egyelőre kivételnek számítanak azok az országok, amelyek lazítanak a korlátozásokon.
Ide tartozik Szlovénia, ahol hétfőtől - szigorú feltételekkel - kinyithattak az edzőtermek és az uszodák.
Az elmúlt hónapokban egyébként szigorításokat vezetett be Svédország is, amely azonban továbbra sem mond le a különutas, karanténmentes modelljéről.
A mintegy 10 millió lakosú skandináv államban eddig 8700-an hunytak el, jóval többen, mint a többi skandináv országban. Ugyanakkor a svédeknél még mindig kevesebb az áldozat, mint a hasonló lakosságszámú Belgiumban (csaknem 20 ezer áldozat), Csehországban (12 ezer áldozat) vagy éppen Magyarországon.
A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy az egyes országok halálozási mutatói csak megkötésekkel hasonlíthatók össze, hiszen azokat számos tényező befolyásolja.
A nyugati államok egészségügyi rendszere például nyilvánvalóan fejlettebb az itthoninál, ráadásul a jelek szerint a lakosságuk egészségi állapota is jobb: hazánkban 2018-ban 76,2 év volt a születéskor várható élettartam, ami az ötödik legalacsonyabb érték az EU-ban.
Ennél rosszabb mutatója csak négy kelet-európai államnak (Románia, Bulgária, Lettország, Litvánia) van.
