„Kire adjuk rá a mentőmellényt a lövészárokban, ha nem a katonákra?” – válaszolt egy költői kérdéssel ma reggel az ATV Start műsorában Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke arra kérdésre, hogy jó ötlet-e az egészségügyi dolgozókkal kezdeni a koronavírus elleni vakcina oltását.
A szakértő kifejtette: szükséges az oltás, és ha a magyar hatóságok – külföldi országokat követve - rábólintanak a Pfizer-Biontech vakcinájára, akkor jó, hogy elindulhat december 27-én vagy 28-án az COVID első vonalában teljesítő egészségügyi dolgozókon.
Kérdés, hogy mennyire hajlandó az érintett, elsőként hadba állítandó réteg beoltatni magát? A miniszterelnök szerint sem nagy a hajlandóság bennük.
A lapunknak névtelenül, rögtön a pénteki miniszterelnöki interjú után nyilatkozó egészségügyi intézmény egyik vezetője szerint náluk a házon belüli informális beszélgetésekben nem tapasztalja az oltástól való tartózkodást. Az övék olyan intézmény, ahol a szakszemélyzet tisztában van a védőoltások fontosságával. Arra számít, hogy ha miniszterelnök a rádióban utalt erre, akkor a korábbi gyakorlatnak megfelelően lesz központi megkeresés az intézmények felé, hogy mérjék fel a házon belül az igényeket. Szerinte minden felelősségteljesen gondolkodó egészségügyi dolgozónak be kell adatnia a vakcinát.
Pont ezek után a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) még pénteken közleményben tudatta, hogy megkezdi a koronavírus elleni vakcina igényfelmérését az egészségügyi dolgozók körében, annak érdekében, hogy a frontvonalban helytálló, a betegeket ellátó egészségügyi dolgozók elsőként részesülhessenek az oltóanyagból.
Első körben az aktív és krónikus betegeket ellátó egészségügyi intézményekből várják az igényeket 2020. december 22-ig, majd folyamatosan bővül a kör. A várhatóan a két ünnep között érkező vakcina beadását a Nemzeti Népegészségügyi Központ szervezi, a NEAK az adatok feldolgozásával segíti a folyamatot.
Mint ismeretes, eddig 34 egészségügyi dolgozó halt meg a koronavírus-járványban.
Szintén anonim módon nyilatkozott ugyanakkor lapunknak egy budapesti egészségügyi dolgozó, s az ő intézményében szinte senki nem szeretne beadatni az oltást.
„Hogy ki, miért nem, azt nem tudom, de én személy szerint nem bízom benne, úgy, hogy még a teszt sem közel 100 százalékos” – mondja.
Egy határközeli megyei kórház egészségügyi dolgozója úgy nyilatkozott: benne személy szerint nincs sem ellenérzés, sem hurráoptimizmus.
„Egyszerűen kivárok. Ismeretlenek a vírus hosszútávú hatásai, bár a tapasztalat sok jót nem mutat.”
Mint mondja, túl sok a szövődmény, túl magas a halálozás, sok embernél hónapok múlva is vannak panaszok. Ez nyilván az oltás mellett szól. De ezzel szemben szintén ismertelenek az oltás hosszútávú hatásai.
„Nem tudom, hogy a néhány hónapos védettség mekkora nyereség, ugyanis közben mutálódik (például Angliában) a vírus, és az új variánsra már az is előfordulhat, hogy nem ad védettséget.”
A mai sajtóhírek szerint egyébként a mutálódott brit vírusra is alkalmas a Pfizer vakcinája. Azt mondja, a veszélyeztetett rétegbe tartozik, de óvatos. Napi szinten látja, mit tud rombolni a vírus, erre már van majd’ egyéves tapasztalat. Az oltásra még semmi nincs.
„Úgy vagyok vele, hogy hiteles közléseket várok, már amennyire ezekhez hozzá lehet jutni, és aszerint döntök majd. Persze, ha addig is el nem visz a COVID-19. Ha kedvezőek lesznek a tapasztalatok, akkor semmi kifogásom az oltás ellen. Az nem mérvadó, honnan származik, csak jó legyen. Buktak már meg nyugati cégek is (Contergan), nem feltétlenül a származási hely a döntő. (A várandós nők émelygésére kifejlesztett gyógyszer hatására végtaghiányos újszülöttek jöttek világra)."
Angliában december 9-én kezdődött meg a tömeges oltás, mégpedig egy 90 éves idős hölgy személyében, tehát a britek más stratégia mentén oltanak.
Németország már több mint 400 oltási központot állított fel, és egy 10 ezer fős egészségügyi csapat áll készen az oltás megkezdésére.
Az Egyesült Államokban elsőként egy New York-i kórház intenzív osztályán dolgozó ápolónő kapta meg a Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett vakcinát december 14-én. Első körben az egészségügyi dolgozókat és az idősotthonokban élőket oltják be az országban.
A kanadai hatóságok közlése szerint ugyanezen a napon a Torontói Egyetem kórházában is beadták az első Pfizer/BioNTech-vakcinákat a koronavírus ellen.
Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy december 23-án kaphatja meg a Pfizer és a BioNTech vakcinája az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyását. Az EU 200 millió dózist rendelt az oltóanyagból és további 100 millió dózisra van opciója.
S bár egyelőre szó sincs arról, hogy kötelezővé tennék a koronavírus elleni vakcinát, Alberto Giubilini, az Oxfordi Egyetem filozófus-bioetikai kutatója és Vageesh Jain, az University College London epidemiológusa úgy foglalt állást, hogy legalább bizonyos társadalmi csoportokra nézve kötelezővé kellene tenni – írja a Házipatika.com. Sőt, a szakemberek szerint az oltás elmaradása büntetést is vonhatna maga után, legyen az akár pénzbírság, akár a személyi szabadság korlátozása.
"Minél kisebb megterhelést jelent az egyénre nézve, hogy tegyen valamit, amivel megelőzhet egy másokra leselkedő veszélyt, illetve minél jelentősebb ez a kivédhető veszélyforrás, etikailag annál indokoltabb a cselekvés kötelezővé tétele" - magyarázta a szakember.
A kötelező vakcináció ezen felül biztosíthatná, hogy a nyájimmunitás elérésével járó kockázatok és terhek egyenletesen oszoljanak el a társadalomban. Mivel pedig a nyájimmunitás mindenkire kollektíven előnyös, így csupán azt tekinthetjük igazságosnak, ha az eléréséhez szükséges kötelezettségek is egyenlően oszlanak el a társadalom tagjai között.
Azt már Mészner Zsófia infektológus mondta a Növekedés.hu-nak még a nyáron, hogy nem árt tudni, egy járványügyi hatóság bármikor elrendelheti a védőoltás kötelezővé tételét, ha az járványügyi szempontból indokolt.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
