„Nincs ördöngösség abban, hogy a COVID-19 ellen ilyen gyorsan kifejlesztettek oltásokat, ez nem jelenti azt, hogy nem lennének biztonságosak, hatásosak vagy megbízhatóak” – hangzott el azon a beszélgetésen, melyet Lantos Gabriella egészségügyi szakértő, az Új Világ Néppárt politikusa folytatott Balkányi Lászlóval, aki az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ volt munkatársával folytatott.
Most, hogy egyre közelebb kerül Magyarország is az első oltások beadásához, miközben nem mutatkozik óriási oltási hajlandóság a koronavírus-vakcinára, fontos megemlíteni az 50-es évek gyermekbénulás járványát, amelyet a Sabine-cseppekkel sikerült eltüntetni, ez is egy példa, hogy az oltások sokmillió ember életet mentettek már meg.
Balkányi szerint ennek ellenére még egészségügyi kollégákról is tud, akik szkeptikusok a gyorsan előállított COVID-vakcina kapcsán.
„A révbe ért fejlesztések nem csak átláthatóak és jól dokumentáltak, de fontos fázisokkal összevonásával rengeteg időt lehetett megspórolni, hiszen a kórokozót már ismerték a kutatók. Nem csak a korábbi MERS-CoV vírus miatt, hanem mert Kínából már év elején megkapták” – mondja a szakértő, aki hozzáteszi, hogy emellett az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO)-nak van egy pandémiára vonatkozó fejlesztési terve is, amelyet „csak” meg kellett valósítani.
GÖRDÜLÓ ÉRTÉKELÉS
A szakértő szerint a korábban feltűnt koronavírusok miatt nagyom hamar át lehetett térni a humánfázisokra, ahol a járvány miatt könnyű volt önkénteseket találni, a kutatásokra volt anyagi fedezet, a hatóságok pedig úgynevezett „gördülő értékelést” kezdtek el alkalmazni. Azaz előbb kezdték el értékelni a kutatások eredményeit, mielőtt azok lezárultak volna, s ebben van olyan ország, ahol különösen jók a vakcinagyártási és engedélyezési erőforrások és hátterek, ezért hamarabb meglépték az engedélykérést.
„Anglia például hiába lépett ki az Unióból, és van átmeneti állapotban, még mindig ugyanolyan uniós eljárások és szabályok érvényesek náluk is, tehát nem azért kaptak előbb engedélyt az oltásra, mert kiléptek, ez félreértés” – jelentette ki Balkányi László független egészségügyi szakértő utalva ezzel Orbán Viktor miniszterelnök Kossuth rádióban elhangzott mondatára, miszerint a szigetországban a kilépés miatt tartanak előrébb oltásügyben.
Az Európa Unió országai pedig úgy döntöttek, hogy együtt haladnak, egyszerre indulnak majd az oltások. Az angolok hamarabb bekérték az engedélyeket, míg az amerikaiak különleges vészhelyzeti engedélyt fognak kapni. Az is fontos, hogy a britek garantált megrendeléseket kaptak, ezért a szakértő szerint a konspirációs teóriák óriási tévedések:
„A krónikus betegségekre szedett gyógyszerek sokkal nagyobb üzlet, míg az oltást évente egyszer lehet beadatni, tehát az oltásfejlesztés önmagában nem üzlet, csak ha garantált partner van, aki felvásárolja és kifizeti a fejlesztési költségeket. Ezért tartunk ott, hogy az engedélyek megadásánál már ott álltak és állnak a szállítmányok”.
HÁNYAN KÉNE BEOLTATNI MAGUNKAT?
Fontos kérdés, hogy az országok lakossága mennyire lesz hajlandó beoltatni magát? A 60 százalék lenne ideális, de sok országban jelenleg úgy tűnik, ez nem lesz meg.
„A mereven oltásellenesek csak közel 10 százalékot tesznek ki, de én bízom az emberekben. Ha látják, hogy jól működik, talán megváltozik a véleményük. A félelem is megváltoztathatja az emberek álláspontját. És persze fontos lenne a példamutatás is, hogy az országok vezetői, celebjei mellé álljanak, hiszen nem számokkal, hanem történetekkel lehet az emberekre hatni.”
Az, hogy milyen gyakran kell oltatni majd magunkat, még a jövő kérdése. Hiszen van oltás, amelyik egész életünkben hatásos, de például az influenzaoltást minden évben ismételni kell.
„Idő kérdése erre válaszolni, de tudományos módszerekkel ez jól követhető és megmondható. Az is lehet, hogy több oltás kell majd ebből, de ez nem baj, ez más betegségeknél is előfordul”.
MI ALAPJÁN DÖNTENEK AZ ORSZÁGOK?
A vakcinák 3. fázisainál elég nagy embertömeget teszteltek, s ezek alapján kijelenthető, hogy ártalmatlanok. Megbetegedni nem lehet tőle, mindössze olyan oltási reakciókra lehet számítani, mint egy kis gyulladás, bőrpír, duzzanat, hőemelkedés, rossz közérzet. Ezek csak jelzik, hogy az immunrendszer el kezdett dolgozni, ami nem baj.
A vakcinagyártók igyekeznek minden veszélyt kiszűrni, hiszen kicsi a kockázattűrő képességük: nem tehetik meg, hogy kockázattal együtt fejlesztenének valamit.
Az országok két dolog alapján fognak dönteni: hogy mely vakcina lesz hozzáférhető náluk, illetve, hogy mely populációkra jók azok a vakcinák, s nekik melyik a fontosabb?
A globális stratégiák ezek mentén ingadoznak: minél kevesebb beteg, vagy minél kevesebb halott legyen? A kettőhöz ugyanis nem ugyanazt a kört kell beoltani. Ha az időseket, a legveszélyeztetettebbeket oltják először, a gazdaságra nincs akkora befolyása, de ha az aktívakat oltjuk be, az a halálozást nem befolyásolja annyira kedvezően. Nehéz dilemma, amiről az ország vezetője dönt, övé a felelősség.
Az, hogy a magyar oltási terv kikre fókuszál, nem lehet tudni, ugyanis hiába jelezte Magyarország az Európai Unió felé, a magyar közvélemény erről nemigen tud információkat, mindössze annyit, hogy a 60 éven felülieket és a veszélyeztett populációt veszik előre.
KÖTELEZŐ LEHET?
„Véleményem szerint nem kéne kötelezővé tenni, nem lehet kötélen elrángatni az embereket, és bármilyen furcsán hangzik, a betegség sem elég súlyos ehhez. Inkább minél több embert meg kell győzni, hiszen nincs hátránya, csak előnye” – mondja Balkányi László, aki szerint bizonyos munkaköröknél talán kötelezővé lehetne tenni, de általánosságban nem lehet végrehajtani ilyesmit, mert partnernek kell tekinteni az embereket.
Egyébként a WHO egészségügyi jogi háttere meg volna a kötelezővé tételhez, nem lehetetlen, de eddig csak egy példa van a világban erre: ez a sárgaláz elleni oltás. Zanzibárba például csak úgy lehet beutazni, ha erre beoltatják magukat az emberek.
Lantos Gabriella arra hívta fel a figyelmet, hogy a napokban egyébként nyolc európai ország kommunikációs kampányt indított, hogy mindenki oltassa be magát, amihez véleménye szerint Magyarországnak is csatlakoznia kéne.
Megszólalt Rafael Grossi. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
