Nem nagyon érti a világ, miért nem drágul jobban a magyarok élete

Az egész régió laza marad

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének európai felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban tettek tájékozódó látogatást. Beszámolójukban közölték: tárgyalásaik tapasztalatai alapján az általuk eddig várt augusztusi időpont helyett novemberben számítanak a cseh jegybank következő kamatemelésére, a lengyel jegybank alapkamatának emelését pedig most már csak 2019 után várják.

Az MNB kamatemelése a ház elemzőinek véleménye szerint "a távoli jövő" kérdése, mivel az újjáválasztott magyar kormány az eddigieknél is erősebben összpontosít a növekedésre, és ebből a laza monetáris kondíciók fenntartása következik.

Sokáig nem lesz még itt 3 százalékos infláció - bár ez kissé fura

2019 vége előtt nem számolnak azzal, hogy a magyarországi infláció eléri az MNB 3 százalékos központi célszintjét. Az infláció "látható" ugyan egyes szolgáltatási szektorokban - például a szálloda-, a vendéglátó- és a szabadidő-ágazatban -, de ezt a kosár egészére vetítve teljesen ellentételezik a lefelé ható folyamatok más területeken, köztük az élelmiszerszegmensben.

A ház szerint ebben a környezetben az MNB nem sok jelét mutatja annak, hogy a monetáris politika jelenleg alkalmazott nem konvencionális eszköztárának kiigazítására készülne. A piacoknak küldött útmutatás arra utal, hogy a 0,90 százalékos alapkamat akár 2020-ig is változatlan maradhat, és arra, hogy a BUBOR ráta emelkedése is csak 2019 végétől várható.

Hogy az infláció miért csak ilyen lassan emelkedik, az kissé rejtélyes - a Morgan Stanley is ezt a témát boncolgatta nemrég. Elemzőstábjuk frissen összeállított tanulmányában szintén "talányosnak" nevezte, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban az erőteljes gazdasági és bérnövekedés környezetében is alacsony az infláció.

A Morgan Stanley szerint ennek fő okai között lehet, hogy a térség legtöbb gazdaságában az egységnyi termékértékre jutó teljes munkaköltség - elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése és a termelékenység javulása miatt - lassabban nőtt, mint a bérkiáramlás, és ez a bérnövekedés inflációs hatásának erőteljes ellensúlyozó tényezője.