Nem tanultunk a Száhel tragédiájából – interjú az amazóniai tűzvészről

Az amazóniai tüzek okozta füst vörösre festette a Napot Rondonia államban. EPA/JOEDSON ALVES

Az interjú első része itt érhető el.

- Brazília már katonai gépeket is bevet a lángok ellen. Mennyire hatékony ez a védekezés?

- A brazil kormány azt közölte, hogy a repülők mellett körülbelül 43 ezer katonát küldött az amazóniai tüzek elleni harcra. Az csak egy idő után fog kiderülni, hogy ezáltal sikerül-e semlegesíteni a gócpontokat.

Mindannyian drukkolunk azért, hogy sikeres legyen a katonák missziója, és meg tudják fékezni a tüzeket.

- Van-e hatékony védekezés a tüzek keletkezésének és terjedésének megakadályozására?

Gustavo Szilágyi (Forrás: Tribuna do Norte)

- Nincsen hatékonyabb védekezés annál, mint hogy az állam jelen van, teszi a dolgát, azaz felügyel és ellenőriz.

Ha erőforrásokat szánnak erre, akkor az őserdő állandó felügyelet alatt állhat, és így beazonosíthatják az erdőirtás területeit. Ebben az esetben lehetővé válik a gyors állami beavatkozás, csapatokat és környezeti felügyelőket küldhetnek az érintett helyszínekre, ahol megtalálhatják a felelősöket, és példaértékű büntetéssel sújthatják őket.

Az elmúlt évtizedben Brazília sokat fejlődött ebben a kérdésben, és évekig folyamatosan mérsékelte az erdőirtás által érintett területek növekedését. Súlyos bírságokat szabtak ki, valamint eszközöket foglaltak le és semmisítettek meg.

Ezeket az akciókat a Környezetvédelmi és Megújuló Természeti Erőforrások Intézete (IBAMA) hajtotta végre a Szövetségi Rendőrséggel és a brazil hadsereggel közösen.

Sajnos a jelenlegi kormány ahelyett, hogy támogatná az erdőirtás elleni technológiát és fellépést, elkezdte lezülleszteni az IBAMA-t Amazóniában. Ezt tükrözi, ami történt, mindenki láthatja.

Nem kell tudósnak lenni ahhoz, hogy megértsük, mi történik; elég, ha a józan eszünkre és az érzékenységünkre hagyatkozunk.

- Ön szerint mennyire károsodott az Amazonas a tüzek miatt?

- Még korai lenne elemezni a hatásokat. De biztos vagyok benne, hogy a következő hónapokban sok tudományos cikk fog születni, amelyek számba veszik majd az őserdőben keletkezett károkat.

- És összességében milyen következményei lehetnek a történteknek Brazíliára és a világra nézve?

- A legfőbb következmény erkölcsi lehet, hiszen mindez pszichológiai szempontból is hat ránk, a józan eszünkre, arra, hogy mit tartunk jónak és rossznak. A mostani történéseknek fel kell éleszteniük a környezet megőrzését célzó mozgalmat, amely kissé megdermedt az elmúlt években.

Ami a globális felmelegedésről szóló vitát illeti, az egész világon komolyabban kell vennünk a trópusi esőerdők irtásának hatásait. Azt látom, hogy nem tanultunk eleget a Száhel-övezet 70-es években bekövetkezett tragédiájából. (Ezt az afrikai térséget számos alkalommal hosszú és súlyos szárazság sújtotta és sújtja, az erdőirtások, a túllegeltetés és az éghajlatváltozás miatt. A szárazság a termőterületek pusztulásához, az állattartás ellehetetlenüléséhez és súlyos éhínségekhez vezetett – a szerk.)

Predesztinálva vagyunk arra, hogy most, a 21. században ugyanezeket a hibákat kövessük el az Amazonas esetében.

A világ számára egy nagy kérdés maradt: hogyan fogunk harcolni a globális felmelegedés ellen, ha nem tudjuk megőrizni az erdőinket?

Videókommentárunk a témában: