A kormány rögzíti, hogy a 2013-as költségvetés bevételi főösszege 15 325 milliárd, kiadási főösszege pedig 16 205 milliárd forint, 879,8 milliárd forint hiány mellett.
|
Miközben tizedszázalékokon vitázik a magyar kormány az EU-val, szinte lehetetlen ilyen pontossággal előrejelezni a költségvetés várható hiányát. A két prognózis közötti különbség az összes kiadás 7 ezreléke, az előrejelzések átlagos hibája pedig ennél jóval nagyobb. Az emberben óhatatlanul is felmerül a kérdés: miről is vitatkozunk igazából? |
A parlament honlapján olvasható előterjesztés általános indoklásában a kormány kiemeli: a törvényjavaslat egyrészt a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében meghozott azon intézkedések végrehajtását tartalmazza, amelyek kizárólag országgyűlési hatáskörben, a költségvetési törvény módosításával kezelhetőek, másrészt a költségvetési törvény alkalmazása során felmerült jogalkalmazói észrevételeket kezeli, harmadrészt pedig a kormány időközben meghozott döntéseinek hatását vezeti át.
A tisztán saját bevételből gazdálkodó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a kormány 1,5 milliárd forint befizetési kötelezettséget ír elő; ennek az összegnek az első részét - 500 millió forintot - június 30-ig kell befizetnie a PSZÁF-nek, majd a fennmaradó összeget egyenlő részletekben havonta.
|
| Varga Mihály: Brüsszel téved |
Az államháztartási egyenleg javításához a kormány irányításától független, úgynevezett "alkotmányos fejezetek" is hozzájárulnak, így 2013. június 30-ig különböző nagyságú fejezeti tartalékot kell létrehozni. Az Országgyűlés fejezetnél különböző címeken - például az Egyenlő Bánásmód Hatóság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság címnél - összesen csaknem 500 millió forintot, a köztársasági elnökség fejezetnél 26,3 millió, míg például az Alkotmánybíróságnál 35,5 millió forintot kell tartalékolni. A két legmagasabb összeg a bíróságoknál zárolt több mint 1,5 milliárd, valamint az ügyészség fejezetnél szereplő 732,9 millió forint.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitelfelvételre és kezességvállalásra nem lenne jogosult a javaslat szerint, és az MNV engedéllyel jogosult lenne az állam képviseletében eljárni olyan értékpapír kibocsátása során, amelynek kibocsátója az állam, és amely az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszköz átcseréléséhez, illetve biztosítékként annak megszerzéséhez kapcsolódik.
A mozgóképről szóló törvény szerint legalább a hatoslottó szerencsejáték játékadójából származó bevétel 80 százalékának megfelelő összeget kell a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. tevékenységének finanszírozására fordítani. A magyar filmipar támogatása érdekében a javaslat – hasonlóan a 2012. évi szabályozáshoz – az ágazati törvényben meghatározottnál magasabb arányú támogatási lehetőséget teremt.
Közszolgák nyugdíjazása: minden forint kell a büdzsének
A javaslat meghatározza, hogy a közszférában dolgozók kötelező nyugdíjazásából származó megtakarítást a központi költségvetésbe be kell fizetni. Emellett összhangot teremt az adósságátvállalással kapcsolatban azzal a törvénnyel, amely rendezi a fekvőbeteg-szakellátó és a hozzájuk kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, teljes állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételét és az ehhez kapcsolódó eljárási kérdéseket.
A kormány az indoklásban a túlzotthiány-eljárás lezárása érdekében hozandó intézkedések kapcsán hangsúlyozza, hogy nem ért egyet az Európai Bizottság 2013. május 3-án közzétett, Magyarországra vonatkozó makrogazdasági prognózisával, és álláspontja szerint az elfogadott 2013-as költségvetés a bizottság által várt egyensúlyjavító intézkedések nélkül, biztonságosan teljesíteni tudja a 2,7 százalékos hiánycélt.
Az intézkedések nem érintik a családoknak, magánszemélyeknek nyújtott forrásokat, támogatásokat, hanem jellemzően az állam működési kiadásainak csökkentésére irányulnak. A megtakarítási lépések – összegüket tekintve – főként a kormány irányítása alá tartozó szerveket érintik, de arányosan vonatkoznak a kormány irányításától független szervezetek intézményi kiadásaira is.
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt mégis érdemes lehet megtartani a pénzromlásnál mindig magasabb kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírt. 
