A választási bizottság több mint 4,8 millió szavazat feldolgozásával végzett, ugyanakkor még mintegy 650 ezer, úgynevezett dupla borítékban leadott voks összesítése hátravan – írja az MTI. Ezeket elsősorban a lakóhelyüktől távol szavazó katonák, diplomaták, fogvatartottak és kórházban ápoltak adhatták le. A különleges szavazatok feldolgozása szerda este kezdődik, és várhatóan csütörtök estig tart, így a jelenlegi mandátumeloszlás még módosulhat.
Az eddigi eredmények alapján Netanjahu Likud pártja szerezheti a legtöbb képviselői helyet, összesen 26-ot. A második legerősebb politikai erő Gadi Ejzenkot Egyenesen nevű pártja lehet 21 mandátummal, míg a Naftali Bennett és Jaír Lapid vezette Együtt párt 12 képviselőt küldhet a törvényhozásba. A baloldali-liberális Demokraták nyolc, az Izrael a Hazánk párt pedig hét mandátumra számíthat.
A kormányalakítás szempontjából meghatározó lehet az arab pártok szerepe, amelyek az előzetes eredmények szerint összesen 19 képviselői helyet szerezhetnek. Az arab pártok közös listája 12, a muszlim Egyesült Arab Lista pedig hét mandátumot kaphat. Bár mindkét politikai erő ellenzi Netanjahu miniszterelnökségét, az esetleges kormányzati együttműködésről még nem született megállapodás.
Az izraeli parlamentben legalább 61 mandátum szükséges az önálló többséghez, ettől azonban Netanjahu tömbje nyolc, Ejzenkot szövetsége pedig tizenhárom képviselői helyre van. A még feldolgozásra váró szavazatok ezért nemcsak az egyes pártok mandátumszámát, hanem a lehetséges kormányalakítási forgatókönyveket is befolyásolhatják.
Patthelyzet Izraelben
Rekordközeli részvétel mellett tartottak választást Izraelben, de az első eredmények alapján egyik politikai tömb sem szerzett önálló kormányalakításhoz elegendő, 61 mandátumos többséget. A Trend FM által megkérdezett Közel-Kelet szakértő szerint emiatt az arab pártok támogatása döntővé válhat, bár velük az együttműködés mindkét nagy blokk számára komoly politikai kockázatot jelent.
Egy esetleges kormányváltás ugyanakkor várhatóan nem hozna éles fordulatot sem a gázai háború, sem Irán ügyében, mert az ellenzék vezetése is hasonló biztonságpolitikai célokat fogalmazott meg. A belpolitikában ugyanakkor változást jelenthetne a 2023. október 7-i támadás körülményeinek kivizsgálása és a politikai felelősség kérdése. A következő kormánynak emellett a magas megélhetési költségekkel, a háború gazdasági terheivel és Izrael romló nemzetközi megítélésével is foglalkoznia kellene.
