Laptársunk, az Mfor.hu reggeli cikkében arról írt, hogy bár a magyar parlament ma ülésezik, az igazságügyi reformokról szóló törvényjavaslatot még be sem nyújtottak a parlament elé, így biztosan nem fogja ma elfogadni az Országgyűlés az Európai Unió által a befagyasztott uniós források folyósításának egyik alapvető feltételeként meghatározott igazságügyi reformról szóló törvényt, pedig ezen túl is lennének még kényes kérdések, mielőtt jöhet a pénz.
Mindezek ellenére azonban úgy tűnik, hogy a magyar kormány bizakodik, hogy a nem túl távoli jövőben mégis megérkezhetnek az uniós pénzek, mert Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-oldalán így fogalmazott:
Ha rajtunk múlik, akkor minden a határidőknek megfelelően teljesül a mai napig. A 27 szupermérföldkő többségét már az uniós intézmények által nem vitatottan teljesítettük.
A miniszter szerint „az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyeztetések a célegyenesben vannak, nincsenek nyitott politikai kérdések, és a labda most a Bizottságnál pattog.”
Végül hozzátette, a kormány továbbra is készen áll konstruktív szakmai párbeszédre, miután a cél az, hogy „a magyar emberek mielőbb hozzájussanak a nekik járó uniós forrásokhoz.”
Nem nagy probléma a csúszás
Az Infostart cikkéből az derült ki, hogy nem jelent óriási problémát, hogy a kormány megcsúszott az önkéntes határidővel az EU-s pénzekért tett vállalásoknál. Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter úgy fogalmazott, hogy ő nem a csúszás szót használná, mert az azt jelenti, hogy valaki nem készül el időre és a másik ehhez nem járul hozzá.
Mint mondta,
ezzel szemben az Európai Bizottság jelezte, hogy a maga részéről nem jelent semmi problémát, ha a kidolgozottság érdekében egy-két nappal később fogadjuk el azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a bizottság fontosnak tart.
Az InfoRádiónak nyilatkozva a politikus arról is beszélt, hogy az biztos, hogy idén megérkeznek a források, de ő személy szerint bízik abban, hogy még az év első felében.
Nyárig azért nem kéne várni
Azt azért semmiképpen sem szabad elfelejteni, hogy a megállapodással azért nem árt sietni, ugyanis ahogy azt a Szabad Európának nyilatkozó uniós források kiemelték, az idő mindenképp nagyon szorít, mert fennáll annak a veszélye, hogy ha nyár elejéig nem születik kedvező döntés a jogállami feltételességi eljárás és a helyreállítási alapok ügyében, akkor a téma hosszú időre lekerülhet a Bizottság napirendjéről a 2024 tavaszán esedékes európai választások miatt.
Ugyanis Ursula von der Leyen bizottsági elnök ezután már feltehetően újraválasztására fog koncentrálni, ehhez pedig szüksége lesz az Európai Parlament támogatására, ahol viszont a képviselők többsége a Bizottsághoz képest is keményebb hozzáállást tartana üdvösnek a magyar kormányhoz és Orbán Viktorhoz, így ebben az időszakban nem "állna jól" von der Leyennek egy Magyarországgal kötött kompromisszum.
Az amerikai elnök szerint senki sem gondolta, hogy Irán így válaszol. Pedig pontosan erre a lehetőségre figyelmeztették saját hírszerzői? 
