Laptársunk, az Mfor.hu reggeli cikkében arról írt, hogy bár a magyar parlament ma ülésezik, az igazságügyi reformokról szóló törvényjavaslatot még be sem nyújtottak a parlament elé, így biztosan nem fogja ma elfogadni az Országgyűlés az Európai Unió által a befagyasztott uniós források folyósításának egyik alapvető feltételeként meghatározott igazságügyi reformról szóló törvényt, pedig ezen túl is lennének még kényes kérdések, mielőtt jöhet a pénz.
Mindezek ellenére azonban úgy tűnik, hogy a magyar kormány bizakodik, hogy a nem túl távoli jövőben mégis megérkezhetnek az uniós pénzek, mert Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-oldalán így fogalmazott:
Ha rajtunk múlik, akkor minden a határidőknek megfelelően teljesül a mai napig. A 27 szupermérföldkő többségét már az uniós intézmények által nem vitatottan teljesítettük.
A miniszter szerint „az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyeztetések a célegyenesben vannak, nincsenek nyitott politikai kérdések, és a labda most a Bizottságnál pattog.”
Végül hozzátette, a kormány továbbra is készen áll konstruktív szakmai párbeszédre, miután a cél az, hogy „a magyar emberek mielőbb hozzájussanak a nekik járó uniós forrásokhoz.”
Nem nagy probléma a csúszás
Az Infostart cikkéből az derült ki, hogy nem jelent óriási problémát, hogy a kormány megcsúszott az önkéntes határidővel az EU-s pénzekért tett vállalásoknál. Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter úgy fogalmazott, hogy ő nem a csúszás szót használná, mert az azt jelenti, hogy valaki nem készül el időre és a másik ehhez nem járul hozzá.
Mint mondta,
ezzel szemben az Európai Bizottság jelezte, hogy a maga részéről nem jelent semmi problémát, ha a kidolgozottság érdekében egy-két nappal később fogadjuk el azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a bizottság fontosnak tart.
Az InfoRádiónak nyilatkozva a politikus arról is beszélt, hogy az biztos, hogy idén megérkeznek a források, de ő személy szerint bízik abban, hogy még az év első felében.
Nyárig azért nem kéne várni
Azt azért semmiképpen sem szabad elfelejteni, hogy a megállapodással azért nem árt sietni, ugyanis ahogy azt a Szabad Európának nyilatkozó uniós források kiemelték, az idő mindenképp nagyon szorít, mert fennáll annak a veszélye, hogy ha nyár elejéig nem születik kedvező döntés a jogállami feltételességi eljárás és a helyreállítási alapok ügyében, akkor a téma hosszú időre lekerülhet a Bizottság napirendjéről a 2024 tavaszán esedékes európai választások miatt.
Ugyanis Ursula von der Leyen bizottsági elnök ezután már feltehetően újraválasztására fog koncentrálni, ehhez pedig szüksége lesz az Európai Parlament támogatására, ahol viszont a képviselők többsége a Bizottsághoz képest is keményebb hozzáállást tartana üdvösnek a magyar kormányhoz és Orbán Viktorhoz, így ebben az időszakban nem "állna jól" von der Leyennek egy Magyarországgal kötött kompromisszum.
Az elnök bízik az egyezségben, de belengette a törvények vétózásának lehetőségét is. 
