Átlépte a 3 ezer milliárd forintot a június 3-ától megvásárolható Magyar Állampapír (MÁP) Plusz értékesítése – jelentette be mai sajtótájékoztatóján Varga Mihály pénzügyminiszter. Hozzátéve: erre az évre nem is ennyit terveztek, de arra már nem tért ki, hogy mi volt az elképzelés.
Az öt éven át évi 4,95 százalékos átlaghozamot kínáló szuperállampapírok 45 százalékát a Budapesten és Pest megyében élők vették meg. E sorban Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén következik, ami Varga Mihály szerint azért figyelemre méltó, mert e megyék nem tartoznak az ország legfejlettebb térségei közé.
A postahivatalokban az értékesítés 43 nappal ezelőtti megkezdése óta 45 milliárd forint értékben értékesítettek papíralapú MÁP Pluszt.
Eddig 1 milliárd forint értékben váltották vissza e papírokat, ami a 3 ezer milliárdhoz képest elenyésző arány. Csak azok éltek e lehetőséggel, akik valamilyen szempontból rá voltak kényszerítve arra, hogy pénzhez jussanak – jegyezte meg a pénzügyminiszter. Ezt az első sorozatból vásárlók múlt csütörtöktől e hét szerdáig árfolyamveszteség nélkül tehetik meg – azaz MÁP Plusz-ukat a forgalmazók, a Kincstár mellett a Posta és a bankok száz százalékon veszik vissza – miközben a befektetők megkapják az éves szinten 3,5 százalékos kamat hat hónapra járó időarányos részét, 1,75 százalékot, ráadásul adómentesen.
Ettől kezdve hétről hétre más-más sorozatoknál nyílik meg ez a kedvezményes, ötnapos időszak, aktuálisan mindig azoknál, amelyek kamatfizetése esedékes lesz.
Varga Mihály megerősítette, hogy míg tavaly év végén még 5700 milliárd forint értékű állampapír volt a lakosságnál, ezt a volument 2023 végéig 11 ezer milliárdra tervezik növelni. Bár az utóbbi napokban a Nemzetközi Valutaalap és Surányi György volt jegybankelnök is kritizálta, hogy a magas kamat túl nagy terhet ró a költségvetésre, azt évente több tízmilliárdos többletkiadásba veri, az Mfor és a Privátbankár kérdésére a pénzügyminiszter azt mondta, jelenleg nem terveznek változtatni a kondíciókon.
Ugyanezt jelentette ki múlt csütörtökön, a 2020-as költségvetés finanszírozási tervét bemutató sajtótájékoztatón is. Egy mai interjúban azonban Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója már lágyabban fogalmazott, érzékeltetve, egy éven belül akár sor kerülhet változtatásra. S gyakorlatilag ezzel összhangban áll a pénzügyminiszter mai kiegészítése is, miszerint, ha a hozamkörnyezet megköveteli, akkor természetesen felülvizsgálják a MÁP Plusz feltételeit. Ami üzenetként fogható fel a kritikusok felé, miszerint a kormány önmagában sem a szuperállampapír kamatát, sem az amiatt megnövekedő adósságterheket nem tartja túl magasnak.
A pénzügyminiszter szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a GDP-arányos éves adósságszolgálat a 2010-es 4 százalékra 2019-re 1,9 százalékra mérséklődött. Csakhogy nem igazán ez a kérdés, hanem az, hogy ezt a mutatót hogyan befolyásolja majd a MÁP Plusz.
Két egyezményt írt alá Milojko Spajiccsal. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
