Nő a feszültség: erős szövetség születhet a megtámadott olajtankerek miatt

Szalmán bin Abdel-Azíz azzal összefüggésben hívja össze a térség tagállamainak (Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Omán és Szaúd-Arábia) vezetőit, hogy múlt vasárnap ismeretlen tettesek szabotázsakciót követtek el négy teherhajó ellen az Ománi-öbölben, a Hormuzi-szoros bejáratánál, két nappal később pedig a jemeni lázadók drónokkal támadtak szaúdi olajipari létesítményeket. Rijád Teheránt vádolta a dróntámadás elrendelésével, amerikai kormányzati források pedig felvetették, hogy a tengeri szabotázs mögött is az iszlám köztársaság állhat. Irán tagadta, hogy köze lenne az akcióhoz.

Egységes fellépést keresnek

A szaúdi hivatalos hírügynökség tudósítása szerint a rendkívüli ülésen a résztvevők megvitatják, hogy a két agressziós cselekmény milyen következményekkel jár a térség helyzetére. A közlemény szerint az Öböl menti vezetők összehangolják azokat a teendőket, amelyek szavatolhatják a térség biztonságát és stabilitását.

Szaúd-Arábia nem akar háborút a térségben, és nem is keresi a konfliktust - mondta Ádel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter vasárnapi sajtótájékoztatóján. Mindent megtesz a háború elkerülése érdekében, de egyúttal megerősíti, hogy ha a másik fél a harcot választja, a királyság teljes erejével és eltökéltségével válaszol, és megvédi magát és érdekeit - tette hozzá.

Békét és biztonságot akarunk a térségben, de nem ülünk ölbe tett kézzel a folyamatos iráni támadásokat látva. A labda Irán térfelén pattog, és tőle függ, hogy eldöntse, mi legyen a sorsa - hangsúlyozta Dzsubeir.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter korábban elhessegette a háború gondolatát, és leszögezte: Teherán nem akar konfliktust, és egyetlen ország sem hiszi azt, hogy szembeszállhat Iránnal.

Régóta tart a vetélkedés

Eközben Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel tárgyalt a béke és biztonság érdekében tett erőfeszítésekről - írta a szaúdi tájékoztatási minisztérium a Twitteren.

A szunnita iszlám konzervatív ágát követő, többségében arabok lakta Szaúd-Arábia és a nagyrészt síita vallású, perzsa lakosságú Irán több közel-keleti konfliktusban szembenálló táborokat támogat. Rijád és Teherán régóta vetélkedik az elsőségért a térségben.