Az Egyesült Államok 2010-ben többet költ majd az afganisztáni háborúra, mint az iraki konfliktusra
Az Egyesült Államok 2010-ben többet költ majd az afganisztáni háborúra, mint az iraki konfliktusra
Az Egyesült Államok 2010-ben többet költ majd az afganisztáni háborúra, mint az iraki konfliktusra - ez tűnik ki a Pentagon által nyilvánosságra hozott adatokból. Ez lesz az első eset, hogy az afganisztáni költségek meghaladják az irakiakat, s mindez jól mutatja, hogy az új amerikai kormányzat immár Afganisztánt tekinti prioritásnak.
A Fehér Ház csütörtökön összesen közel 130 milliárd dollárt kért 2010-re a két háború finanszírozására: ebből 65 milliárd jut Afganisztánra és 61 milliárd Irakra. Jelenleg mintegy 136 ezer amerikai katona állomásozik Irakban, de 2011 végére fokozatosan kivonják őket onnan. Ugyanakkor Afganisztánban - ahol most 45 ezer amerikai katona szolgál - az év végére számuk 68 ezerre emelkedik.
A két háború finanszírozására szánt 130 milliárdos összeg a 2010-re kért 663,7 milliárd dolláros amerikai katonai költségvetés része. Ez utóbbi összeg mintegy 2 százalékos bővülést jelent a mostani katonai költségvetéshez képest, miközben a korábbi Bush-kormányzat évről-évre 4-5 százalékos emelkedést tartott szükségesnek. 2001, azaz az Amerika elleni terrortámadások óta az Egyesült Államok katonai költségvetése kétszeresére emelkedett, s jelenleg a világ teljes katonai kiadásainak több mint 40 százalékát jelenti.
Eközben a washingtoni képviselőház illetékes bizottsága csütörtökön 96,7 milliárd dolláros pótköltségvetést hagyott jóvá az iraki és afganisztáni katonai misszió 2009-es finanszírozására. Az összeget még a teljes képviselőháznak, illetve a szenátusnak is jóvá kell hagynia.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini-kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
Az Egyesült Államok 2010-ben többet költ majd az afganisztáni háborúra, mint az iraki konfliktusra 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
