A sikeres alkotmányos átalakulás bizonyítékának, és nem kudarcnak tekintené egy törvény megsemmisítését alkotmánybíróként Chronowski Nóra, a testületbe a Tisza Párt által jelölt alkotmányjogász.
Chronowski Nóra egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága előtti meghallgatásán az alkotmányosság legfőbb értékének a demokratikus jogállamot és az emberi méltóságot nevezte, amelyek mentén értelmezni kell szerinte az alkotmányt.
Fontosnak tartja továbbá az egyének, kisebbségek, sérülékeny csoportok védelmét, és az alkotmányjogi panaszok kivizsgálását.
A testületet egy vitatkozó, érvelő közösségként képzeli el, ehhez azonban a testület szakmai legitimációjának erősödésére van szükség
- értékelt.
Foglyul ejtett Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság újragondolását és újraépítését nevezte a következő időszak legfőbb feladatának Ligeti Miklós, a testületbe a Tisza Párt által jelölt büntetőjogász az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága előtti meghallgatásán hétfőn.
Ligeti Miklós jogvédő, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója úgy fogalmazott, jelenleg egy „foglyul ejtett Alkotmánybírósággal” állnak szemben, amely sok esetben nem jogállami irányban, gyenge érvanyaggal, nem az elesettek oldalán állva működött.
Vissza kell adni a testület méltóságát – jelentette ki, hozzátéve, hogy ebben ő segíteni tudna, mivel az elmúlt 14 évben tapasztalatot szerzett abban, milyen, amikor a hatalom nem tartja tiszteletben a jogszabályokat.
Felemelő és megtisztelő feladat
Egy bíró számára nincs felemelőbb és megtisztelőbb feladat annál, mint hogy a Sólyom László rendszerváltó Alkotmánybírósága által megteremtett magyar alkotmányosság joggyakorlatát újraélesztheti – mondta Kovács András György, a Tisza Párt alkotmánybírójelöltje az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága előtti meghallgatásán hétfőn.
A jelölt hozzátette: az Alkotmánybíróság a joggyakorlatot továbbfejlesztheti annak érdekében, hogy egy hosszú távon is működő, konszolidált, demokratikus jogállam legyen Magyarországon.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Kovács András György szakmai pályafutásáról szólva kiemelte, három évtizedet töltött az igazságszolgáltatásban, jelenleg a Kúria tanácsvezető bírája, emellett egyetemi karriert is épített. Azt mondta nagy tapasztalatot szerzett abban, hogy hogyan kell a nemzetközi jogot – elsősorban az Európai Emberjogi Egyezményt –, az európai uniós jogot és az alaptörvényt összhangban alkalmazni.
Kérdésre válaszolva közölte, nem „vonódott be” a politikába, a feltételezést is sértésnek nevezte.
Hitelesség és bizalom
Az Alkotmánybíróság (Ab) iránti bizalom visszaállításában a hiteles és független tagokat tartja a legfontosabbnak Orosz Árpád Gábor, a testületbe a Tisza Párt által jelölt jogász.
Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága előtti meghallgatásán hétfőn Orosz Árpád Gábor, a Kúria Polgári Kollégiumának egykori vezetője, tanácselnök bíró, polgári jogász, európai jogi szakjogász, a Szegedi Tudományegyetem oktatója kiemelte, hogy szerinte megalapozott bírói döntés csak valódi szakmai vitában alakulhat ki, ugyanakkor a döntések során fontos egy-egy ügy körülményeinek, összefüggésinek ismeretét, és a döntések következményeinek mérlegelését.
Orosz Árpád Gábor elmondta, azt vallja, hogy mindig a törvény betűje mögé kell nézni, „lelket kell lehelni” a szavakba, ugyanakkor tisztán kell látni a kereteket, senki sem lehet önkényes jogfejlesztő.
A párbeszéd tere
Az alkotmányos párbeszéd hívének vallotta magát Szomora Zsolt, a Tisza Párt egyik alkotmánybírójelöltje az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága előtti meghallgatásán hétfőn.
A Szegedi Egyetem professzora, büntetőjogász hozzátette: a hatalmi ágak megosztását nem szembeállításként, hanem az alkotmányos párbeszéd tereként kell megközelíteni. Ez alapvetés a többszintű európai alkotmányos gondolatban, és alapvetés kell, hogy legyen a belső alkotmányos megközelítésben is – mondta Szomora Zsolt.
Szerinte a konfliktusalapú logikának, ami az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntéseit intézményi konfliktusként közelíti meg, a jogállamot gyengítő hatásai lehetnek, míg az alkotmányos párbeszéd arra kényszeríti a közhatalmi ágak képviselőit, hogy egymásra reflektáljanak, és így építsék tovább az alkotmányos államot. Fontosnak nevezte, hogy szakjogászok is legyenek az Alkotmánybíróság tagjai között.
Kegyelmi pillanat
Kegyelmi pillanatnak nevezte az ország alkotmányos berendezésének és jogrendszerének szempontjából az új alkotmányozás lehetőségét Bánovics Tamás, a testületbe a Mi Hazánk által jelölt jogász az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága előtti meghallgatásán hétfőn.
Bánovics Tamás, akit már harmadik alkalommal jelöltek alkotmánybírónak, kiemelte, két alapkérdés lenne számára fontos munkája során: az új alkotmány és a Szent Korona, illetve a hatáskörön túlterjeszkedő uniós jog viszonya.
Kérdésre válaszolva azt mondta, jogalkalmazóként hozzászokott ahhoz, hogy az alaptörvényt
„nem kritizáljuk, hanem végrehajtjuk”,
de minden törvény annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. A jelenlegi alaptörvény szerinte nem rossz, de vannak benne olyan részek, amelyek nem lettek jól végrehajtva.
(via MTI)
A részeredmények szerint alacsony részvételi arányt hozhatnak a bosznia-hercegovinai választások. 
