|
| Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadást tart az 56. Közgazdász-vándorgyűlésen a debreceni Kölcsey Központban 2018. szeptember 6-án. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt |
Az ITM a legnagyobb minisztérium
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az 56. Közgazdász-vándorgyűlés nyitó plenáris ülésén elmondta: minisztériuma a körülöttünk zajló innovációs forradalom jelentette kihívásra adott válaszként jött létre – ez a legnagyobb minisztérium, nagyobb, mint az EMMI. Az elkövetkező 12 évre terveztek stratégiát, amely számos ponton épít az MNB és az MKIK javaslataira is.
Palkovics felvázolta a globális megatrendeket: egyrészt úgy látják, a világgazdaságban súlypontváltozás megy végbe: a központok kelet felé tolódnak és növekszenek is. Másrészt a negyedik ipari / harmadik informatikai forradalom pedig olyan megoldásokat követel, ami az eddigiektől lényegesen különbözik – például mesterséges intelligenciát. Félni ugyan lehet tőlük, de az új technológiák, a digititalizáció nem az ellenségünk, amennyiben okosan használjuk ki őket – lehetőséget teremtenek például olyan feladatok elvégzésére, amelyek most máshonnan veszik el a kapacitást.
Jelenlegi helyzet: alacsony termelékenység, kevés magyar teljesítmény
A kiindulási helyzetet elemezve Palkovics elmondta: a magyar tulajdonú vállalatok súlya a hozzáadott értékhez és az exportban is alacsony a külföldi tulajdonú vállalatokhoz képest – ennek jelentős növelése szükséges. Problémát jelent az is, hogy bár a KKV-k körében is jelentősen nőtt a foglalkoztatottság, a termelékenységben ez a szektor nagyon gyenge, különösen nemzetközi összehasonlításban. Jó hír viszont, hogy a high-tech vállalatok részesedése magas az exportban, ami jó alapot teremt a magas hozzáadott értékű tevékenységek arányának növelésére a termelésben.
Palkovics itt felvetette: gyakran éri kritika azért a kormányt, mert támogatja az összeszerelő üzemeket. Ez a tevékenység azonban igenis nagy hozzáadott értéket jelent, aki nem hiszi, nézzen csak meg egy BMW-gyárat – mondta a miniszter. Ráadásul az összeszereléssel együtt más tevékenységeket is hoznak a külföldi cégek Magyarországra, az autóipai K+F magas szintje például erre jó példa.
Innovációra nagy szükségünk lenne
A magyar vállalatok jelentős része nem rendelkezik saját fejlesztésű termékkel, ami kiszolgáltatottságot jelent – mondta a minsizter. 2017-ben az EU innovációs rangsorában csak 22. helyen állt Magyarország, csakúgy, mint 2010-ben – ez annak következménye, hogy nagyszámú KKV-nak nincs fejlesztési kapacitása, az egyetemek, kutatóintézetek pedig nem támogatták ebben a vállalatokat, ezért ezen a téren változásra van szükség.
2002 óta nominálértéken jelentősen nőtt a K+F-re fordított összeg Magyarországon, azonban a GDP arányában volt olyan év, amikor csökkent – ez az EU-s források struktúrájának változása miatt volt 2016-ban, és fontos figyelmeztetést hordoz arról, hogy a finanszírozási rendszerünk nem optimális.
A felsőoktatási és a költségvetési kutatóhhelyek által felhasznált K+F ráfordítások nagyjából 10 éve nem változnak, miközben a vállalatoknál a költés jelentősen emelkedett – a közösségi finanszírozású K+F kutatások ügyében az államnak sok teendője van. Az innovációs alap mellett egy kutatási alapot is létrehoz a kormány.
A BMW és társai miatt jönnek haza a magyarok?
A cél az, hogy legyen jó Magyarországon élni és dolgozni – Palkovics László szerint a BMW és hasonló beruházások felerősítik majd a külföldre távozott munkaerő visszaáramlását. Bár a fiatalok körében valóban sokan vándorolnak külföldre, a külföldön élő magyarok 6 százalékos aránya a miniszter szerint egyáltalán nem kirívó nemzetközi összehasonlításban.
|
Négy stratégiai terület Négy olyan stratégiai területet fogalmaztak meg, amely a minisztériumhoz tartozik: 1. kreatív magyarok, innovatív vállalkozások – ide tartozik egyebek mellett a kutatási rendszer átalakítása, szakképzési rendszer átalakítása, 2. gyors és biztonságos közlekedési rendszer – vannak jó adottságok, de vannak még feladatok – például intermodális csomópontok, konténerterminálok kialakítása 3. tiszta, okos és megfizethető energia kérdésköre – a rezsicsökkentés mellett kitart a kormány, de ennek vannak határai; jön az okos rezsicsökkentés, amikor a felhasznált energia mennyisége csökken 4. tiszta ország – fenntarthatósági rendszerek, víz, hulladék |
A gazdasági stratégia központi eleme a magyar tulajdonú vállalatok erősítése – a termelékenység, az innovációs képesség fejlesztése. Ezt jogszabálymódosítások, ösztönzőrendszerek, támogatások segítségével érik majd el. Palkovics László azt ígérte: nem csak forrásokat, hanem támogatást, üzleti lehetőségeket is biztosítanának a magyar cégeknek ehhez.
Pörgeti a bolgár piacot a Penny anyavállalata. 
