|
| Forrás: Wikipedia |
A projekt célja annak megmutatása, hogy miként tudná használni a lakosság az e-koronát. Az Accenture globális tanácsadó és szolgáltató cég által fejlesztett próbavállalkozás keretében 2021. februárig "izolált tesztkörnyezetben" fogják modellezni az elektronikus korona használatát. Az e-korona mögött is a blokklánc technológia, egy virtuális és meghamisíthatatlan rendszer áll.
Ha az e-korona végül forgalomba kerül, olyan mindennapos banki tevékenységeket válthat fel, mint például a kártyás, telefonos vagy elektronikus pénztárca használatával történő fizetések, a betételhelyezések.
A digitális jegybankpénz (central bank digital currency/CBDC) nem más, mint a hagyományos pénz, a készpénz digitális formában, amelyet egy állam központi bankja bocsát ki és tart ellenőrzés alatt. Ezzel ellentétben a kriptodevizák, mint például a bitcoin, bonyolult matematikai feladványok megoldásával jön létre, és egy központosított testület helyett különböző összetételű online közösségek tartják ellenőrzés alatt.
A készpénz használatának meredek visszaesése és az olyan alternatív fizetőeszközökkel, mint például a Facebook tervezett kriptodevizájával, a librával való verseny arra késztette a jegybankokat szerte a világban, hogy fontolják meg saját digitális deviza kibocsátását.
Januárban az Európai Központi Bank, valamint Nagy-Britannia, Kanada, Japán, Svédország és Svájc központi bankja a Nemzetközi Fizetések Bankjával (BIS) együtt munkacsoportot hozott létre, hogy megosszák tapasztalataikat a digitális jegybankpénz kibocsátásának és alkalmazásának lehetőségeiről.
Svédország a világ legkevésbé készpénzfüggő országa: 2018-ban a bruttó hazai termék (GDP) mindössze 1 százalékának megfelelő bankjegy és érme volt forgalomban. Ez az arány az euróövezetben 11 százalékra, az Egyesült Államokban 8 százalékra, Nagy-Britanniában pedig 4 százalékra rúgott.
A svéd jegybank (Riksbank) még nem hozott semmilyen végleges döntést az e-korona kibocsátásáról. Tavaly áprilisban arra kérte a törvényhozást, hogy vizsgálja felül a törvényes fizetőeszközökre vonatkozó jogszabályokat, valamint azt, hogy milyen szerepet tölthet be a jegybank egy digitális gazdaságban. A fizetési rendszerben betöltött szerep megváltoztatása azt eredményezheti, hogy magánemberek is tarthatnának pénzt a Riksbanknál vezetett számlákon, ami alapjaiban változtatná meg a központi és kereskedelmi bankok közötti különbséget.
2026 első felében a magyar kereskedelmi ingatlanbefektetési volumen elérte a 610 millió eurót. 
