Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait, az a célunk, hogy minél nagyobb parlamenti többséggel tudjuk támogatni Svédország NATO-csatlakozását, hasonlóan Finnországéhoz - fejtette ki a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a két ország magyar támogatásáról.
Orbán Balázs elmondta,
"a helyzet a napnál is világosabb: támogatjuk a svéd csatlakozást is, a kormány már döntött róla, a parlamenten a sor, de van egy kis bökkenő".
A magyar parlamenti képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert azt látták, az elmúlt években svéd kormányzati szerepelők sportot űztek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát, sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot - mondta.
Jelezte, nem szeretnének állást foglalni svéd belpolitikai kérdésekben, de ugyanezt elvárják másoktól a magyar kérdések tekintetében. A magyar képviselők megnyugvást várnak, hogy a köztük lévő politikai viták többé nincsenek, nincs gond a magyar-svéd együttműködés alapjaival - jegyezte meg.
Közölte, Finnország esetében egy "különleges történelmi barátságról és szövetségről" van szó,
"úgy tűnik a finnektől sikerült megerősítést kapni, hogy ezek a problémák a jövőben nem maradnak fenn",
de Svédország esetében nem ez a helyzet.
A politikai igazgató az orosz-ukrán háborúról elmondta: ennek a háborúnak csak vesztesei lesznek, Európa és Magyarország érdeke is az, hogy a mielőbbi tűzszünet után béketárgyalások kezdődjenek, és hosszú távon rendezzék Európa biztonságát.
Uniós ügyek
Orbán Balázs a héten tartott európai uniós csúcstalálkozó kiemelt témájával, a fegyveres konfliktussal összefüggésben hangsúlyozta: Magyarország támogatja a védelmi együttműködés fejlesztésére vonatkozó javaslatokat, vagyis, hogy a tagállamok képesek legyenek megvédeni magukat bármilyen katonai fenyegetéssel szemben, de arra nem hajlandó, hogy ezen együttműködések eredményeként az ukrán-orosz frontra magyarországi, vagy Magyarország révén beszerzett fegyverek kerüljenek.
Támogatjuk a közös fegyverbeszerzést, de abból csak a magyar honvédség, a magyar katonák részesülhetnek, így továbbra is kiállunk azon elv mellett, hogy nem veszünk részt a konfliktusban fegyverszállításokkal - mutatott rá.
Orbán Balázs a szolidaritási folyosókon Európába áramló, hat országot negatívan érintő ukrán vámmentes gabona ügyéről azt mondta: "újra akcióba lépett a közép-európai és a lengyel-magyar együttműködés". Megállapodás született, hogy közösen próbálnak nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, hogy valamennyi érintett országot kompenzáló mechanizmust találjon ki.
A miniszterelnök politikai igazgatója reményét fejezte ki, hogy a Lengyelország által koordinált közös fellépés révén
"jó hírekkel tudnak majd szolgálni".
Orbán Balázs beszámolt arról is, hogy az uniós csúcson érintőlegesen szó esett a migrációról. Utalt rá, hogy az Európai Tanács által korábban elfogadott következtetésben felszólította az Európai Bizottságot, járjon el a határvédelem megerősítésében, támogassa jogi és anyagi eszközökkel az illegális migráció ellen védekező tagállamokat.
"A bizottság elnökasszonya bizonyos előrelépésekről beszámolt, de ezek inkább megúszó jellegűnek tűnnek"
- mondta.
Orbán Balázs hangsúlyozta, a magyar megközelítés teljesen egyértelmű: amíg a határvédelemben részt vevő erők kiképzésére és felszereléssel ellátására igen, a kerítés megépítésére, illetve megerősítésére nem lehet uniós támogatást igénybe venni, fordulatról nem lehet beszámolni.
Jelenleg az uniós jog és annak brüsszeli értelmezése nem támogatja a magyar határvédelmi rendszert, hanem megpróbálja a hatékonyságát aláásni, az Európai Bizottság mulasztásban van, nem hajtja végre a tanács következtetésében foglaltakat - tette hozzá.
Orbán Balázs hangsúlyozta: az illegális migrációs nyomás folyamatosan nő a déli határszakaszon, Magyarország elkötelezett szándéka a kerítés erősítése, erre kér támogatást, "de ebben az unió továbbra is bevándorláspárti álláspontot támogat".
Orbán Balázs szólt arról is, hogy az uniós csúcs zárónyilatkozata tartalmazza az Európát sújtó demográfiai kihívásokra szóló felhívást. A demográfiai probléma, Európa családpolitikájával összefüggő negatív tendenciák érintik Európa jövőjét, versenyképességét, lehetőségeit a globális térben, ezzel foglalkozni kell - mondta.
Hozzáfűzte, "de nem olyan értelemben, hogy kettőnél több biológiai nemet kell feltalálni, hanem a gyermekeket vállaló hagyományos családokat kell támogatni" és ha ebben van uniós együttműködési lehetőség, azt fokozni kell.
(MTI)
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
