Az új földtörvény elfogadásával az európai uniós jog sérelme nélkül sikerül megvédeni a magyar termőföldet, "az a magyarok kezében fog maradni" - mondta a kormányfő a sajtótájékoztatón. Az eredményeket sorolva jelezte továbbá, hogy a zsebszerződések felszámolásának eszközét szintén megtalálták, és a mezőgazdasági hatóság ma már meg tudja védeni a fogyasztókat a rossz minőségű, dömpingáron érkező, egészségtelen élelmiszerekkel szemben.
Fontos kérdésben egyeztetnek majd a kamarával
| A magyar gazdaságot főleg a mezőgazdaság és az építőipar húzta az első negyedévben. Így a vártnál jobb lett a GDP-adat. Részletek >> |
A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország egy mezőgazdasági ország, hiszen a magyaroknak a génjeikben van a gazdálkodás, a birtokgondozás, a földhasznosítás minden ösztöne, a magyar gazdavilág pedig ígéretes jövő előtt áll. Közölte egyúttal, hogy a kormány vállalja: az agrárkamarával való megegyezés nélkül nem hoz majd lényeges agrárdöntéseket.
Orbán Viktor kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy a parlament előtt fekvő új földtörvény már nem változik érdemben. A jogszabállyal kapcsolatban diplomáciai csatornákon érkező esetleges panaszt firtató felvetésre a miniszterelnök azt válaszolta: ilyen "nem érkezett, hanem folyamatosan érkezik".
A miniszterelnök szerint nem meglepő a tiltakozás
"A magyar föld nyugatról nézve olcsó, zsíros, biztos jövőt jelentő föld. Márpedig ha onnan egyszer idenéznek, és valamit kinéznek maguknak, akkor azt általában igyekeznek meg is szerezni. Erről szólt az elmúlt húsz év" - fejtette ki. Ezek alapján - mondta - nem lepődik meg azon, ha tiltakoznak az új földtörvény ellen olyan országok, amelyek gazdái, tőkebefektetői, spekulánsai kinézték maguknak Magyarországot mint befektetési lehetőséget vagy "egyszerűen csak mint a saját nyugati gazdaságaik keleti meghosszabbítási birtoktestét". Mindez ugyanis az új földtörvény hatálybalépése után - hiába szűnik meg a külföldiek termőföld-vásárlási moratóriuma - nem lesz lehetséges - tette egyértelművé.
A kormányfő szerint az új földtörvény a két világháború közötti Magyarország agrárpolitikájának logikájával gondolkodva az akkori kisgazdák javára dönti el a vitát, akik a kis- és középtermelői érdeket képviselték. A kisgazdapárt most viszi győzelemre a létezése óta legfontosabbnak tekintett politikai célkitűzését - fogalmazott.
A tulajdon- és birtokkoncentráció ügyében elmondta: a jövőben lesz tulajdoni korlát és birtokkorlát is, a fejlődés iránya pedig a kis- és középbirtokosok megerősítése felé mutat. Szólt ugyanakkor arról is, hogy a mezőgazdasági rendszer nem képes bizonyos mértékre visszaszorított, minőségi mintabirtok-kultúrát fenntartó nagybirtoktestek nélkül létezi. Ennek érdekében a jövőben a termőföldek - legfeljebb - 20 százaléka ilyen birtok lehet, ezek főszabályként állami tulajdonban lesznek.
"Ebben a formájában vége van"
Az agrártámogatási rendszert érintő kérdésre Orbán Viktor kifejtette: jelenleg is zajlik a 2014-2020 közötti uniós források - így az agrárpénzek - felhasználási rendjének kidolgozása, de az már biztos, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) "ebben a formájában vége van", egy új rendszer lép majd életbe.
Az agrárkamara ebben az új szisztémában helyet fog kapni a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatban, ennek részleteit azonban még nem alakították ki - tette hozzá. Az NFÜ új elnökének személye akár már ezen a héten kiderülhet - jegyezte meg.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
