Az Európai Bizottság ma áttekintést közölt arról, miként teljesítenek az EU strukturális alapjai a tagállamokban. A kohéziós politika 2007–2013 közötti programjainak végrehajtásáról szóló stratégiai jelentés a tagállamoktól begyűjtött, a legtöbb esetben a 2011 végi helyzetnek megfelelő információkat összegezi.
Jóllehet a 2015-ben esedékes programzárásig – 2011 végétől számítva – még több mint négy év hátra van, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból és az Európai Szociális Alapból finanszírozott beruházások már eddig is jelentős eredményeket hoztak, és nagyon sok polgár életfeltételeit javították - írja közleményében a Bizottság.
Az EU egészét tekintve többek között az alábbi eredményekről lehet beszámolni:
- 1,9 millióval több ember rendelkezik ma már széles sávú hozzáféréssel;
- 2,6 millióval több ember számára biztosított a vízszolgáltatás, a szennyvíztisztító fejlesztések pedig 5,7 millió embert szolgálnak ki;
- 460 km TEN-T közútfejlesztés és 334 km TEN-T vasútfejlesztés valósult meg; továbbá
- az Európai Szociális Alap támogatásával 2,4 millióan jutottak új munkahelyhez.
Az innováció és a kisvállalkozások óriási lökést kapnak a kohéziós politika keretében finanszírozott beruházásoknak köszönhetően, és a hátralévő időszakban még több fejlesztés fog megvalósulni. Eddig 53 240 KTF-projekt és 16 000, vállalkozások közreműködésével megvalósuló kutatási projekt, valamint 53 160 induló vállalkozás kapott támogatást.
5 millió új támogatott európai
A források felhasználását és a projektek elindulását követve a jelentés megállapítja, hogy jelentős növekedés következett be a foglalkoztatás területén támogatott emberek számában: a 2010 előtti mintegy éves 10 millió főről számuk azóta közel 15 millió főre emelkedett.
Emellett 2010 óta jelentős gyorsulás tapasztalható a kkv-támogatás eredményeit illetően: közel 400 000 munkahely jött létre (ezek fele 2010–2011 folyamán), ebből 15 600 kutatói állás és 167 000 munkahely a kkv-knál keletkezett Európában.
8200 milliárd forint jutott Magyarországnak
| A Bizottság által az európai összkép elemzéséhez használt stratégiai jelentés Magyarországon az NFÜ Központi Monitoring Főosztály Elemző és Módszertani Osztályán készült minisztériumi partnerek és az NFÜ irányító hatóságok közreműködésével. A jelentést az Európai Bizottságnak 2012. december 20-án nyújtották be. |
A stratégiai jelentés szerint 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak 24,9 milliárd euró uniós támogatást allokált a költségvetés a kohéziós politika alapjain keresztül; ezt az összeget további 4,4 milliárd euróval egészíti ki a források hazai hozzájárulása. A támogatási összeg forintban kifejezett értéke mintegy 8 200
milliárd forintot tesz ki.
Az összegek lehívásának keretrendszerét a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) adja. Ezen belül Magyarország 15 operatív programot határozott meg: hét ágazati, hét regionális és egy végrehajtási operatív programot (VOP).
|
| Forrás: Stratégiai jelentés / NFÜ |
Magyarország hét régiója közül a Közép-magyarországi régió (KMR) a gazdasági mutatói alapján a regionális versenyképesség és foglalkoztatás (ún. phasing-in) célkitűzésén belül jogosult támogatásra; a többi hat régiónk a konvergencia célkitűzés alá tartozik.
Mire költöttünk 17,7 milliárd eurót?
| A kohéziós politika alapjainak felhasználását összegző adatok szerint az irányító hatóságok 2011. év végéig több mint 17,7 milliárd euró (uniós) támogatást ítéltek meg a pályázók részére. |
Kiemelkedő támogatásban részesülnek a nemzetközi és térségi elérhetőség javításához, a városi és elővárosi közlekedéshez és a szennyvíztisztítási és csatornázási rendszerekhez kapcsolódó fejlesztések, de a természeti kockázat-megelőzés, a közoktatás, az igazgatási kapacitás fejlesztése és a munkaerő egészségi állapotának fejlesztése is számottevő forrásban részesül.
A több mint 36 ezer támogatott projekt közül darabszám alapján kiemelkednek a technológiafejlesztéshez kapcsolódó projektek. Szintén jelentős forráshoz jutottak a társadalmi befogadáshoz, a közoktatáshoz, a közigazgatási folyamatfejlesztéshez, a vállalkozások technológiai fejlesztéséhez és üzleti infrastruktúrához kapcsolódó fejlesztések, továbbá a foglalkoztatottságot, a megújuló energiát, az információs társadalmat és a turizmust érintő projektek.
A GDP 3 százaléka a tét
A programok támogatásai és a projektek által elért eredmények kiemelt jelentőséggel bírnak Magyarország számára. Az egy évre eső kohéziós politikai támogatás összege a GDP több mint 3 százaléka. Az ország számára ez nemzetgazdasági szinten is jelentős hozzájárulást jelent - írja elemzésében a Bizottság.
Mi történik 2011 óta?
A Bizottság ma kiadott áttekintése jórészt 2011 decemberével bezárólag érvényes adatok alapján készült. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség holnapján találhatóak a kormány által elfogadott, európai uniós támogatások felhasználására irányuló 2011-13-as akciótervek. Az NFÜ adatai szerint 2011-13 között közel 2000 milliárd forint uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére.
Az akciótervekben található pályázatok és kiemelt projektek igazodnak az Új Széchenyi Terv hét kitörési pontjához, amelyek biztosítják a foglalkoztatás bővítését, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, és hazánk versenyképességének javítását - írja az ügynökség.
Kitörési pontok:
1. egészségipar,
2. zöldgazdaság-fejlesztés,
3. otthonteremtés,
4. vállalkozásfejlesztés,
5. közlekedésfejlesztés,
6. tudomány-innováció,
7. és foglalkoztatás.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
