2014 őszén, az ukrán válság idején írtuk ezeken a hasábokon, hogy hazánkban az 1930-as évekhez hasonlóan újra egy félfeudális hatalmi, intézményi és társadalmi struktúrában hívő politikai vezető viszi az ország ügyeit. Hozzátettük: „Horthy Miklós kurzusa teljes politikai tőkéjével a revansizmust erőltette, és ahhoz kereste Budapest számára a támogatókat. Akkor Berlin és Róma voltak az ország stratégiai szövetségesei, ma pedig a revansista Moszkva és Baku... Térségünk újra a hatalmi rivalizálás és megkérdőjelezett határok terepe lett.”
Honvéd áll a Hargitán
Ezek az aggasztó folyamatok az elmúlt napokban újonnan reflektorfénybe kerültek, amikor a tatai páncélos dandárhoz érkező német Leopard 2A4 tankokat a Kárpátia együttes indulója fogadta. A befolyásos hamburgi Der Spiegel hetilap kérdésére a HM szóvivője meg is erősítette, hogy a szélsőjobbos Kárpátia a tankok érkezésének örömére még dalt is szerzett „Páncélos Menetinduló” címmel – tudósít a német lap, majd bemutatja a zenekart és profilját, a Horthy-imádattól kezdve a tiszta magyar faj hirdetéséig a Kárpátaljától a horvát Adriáig terjedően.
A harckocsik átadási ünnepségén részt vett Thomas Silberhorn német védelmi államtitkár, akit magyar vendéglátói előzetesen nem tájékoztattak a Kárpátia daláról. Az államtitkár interjújából ugyanakkor kiderült, hogy Németország és Magyarország szárazföldi és légiereje napjainkban szorosan együttműködik. A két ország lesz az első két résztvevője a többnemzeti légiszállítási egységben, amelyet szeptemberben állítanak fel, s amely később a bajorországi Lechfeldben fog állomásozni. A Pesco – az állandó strukturált együttműködés – az EU programjaként azt szolgálja, hogy hatékonyabban hangolja össze az országok kooperációját a védelem és a fegyveres erők területén. Németország és Magyarország szorosan együttműködik néhány ilyen programban: magyar vezetés alatt valósulnak meg közös szimulációs kiképzési létesítmények, miközben német irányítással zajlik a kibervédelem összehangolása.
Berlin új játszmája
Bár a magyar miniszterelnöknek rendkívül feszült a viszonya mind a német kancellárral, mind a bajor miniszterelnökkel, a koronavírus járvány által kiváltott globális recesszió felértékelte hazánkat Berlin szemében. A kétoldalú kereskedelem volumene tavaly meghaladta az 55 milliárd eurót, és ezzel hazánk fontosabbá vált a német gazdaság számára, mint Japán vagy Dánia. Az már 2011 óta nyilvánvaló, hogy Berlin az EU legerősebb hatalmaként eltűri a magyar jogállam szétverését, amíg a magyar miniszterelnök feltétel nélkül kiszolgálja a német ipar érdekeit.
Ez a háttérmegállapodás az utóbbi években a CDU-ba mélyen beágyazott autóipari lobbik esetében volt tetten érhető, de az utóbbi hónapokban a német fegyveripar hazai eladásai is számottevő tényezővé nőtték ki magukat – amelynek természetesen szintén komoly politikai következményei vannak. 2019-ben ugyanis Magyarország lett a legnagyobb külföldi vásárló a német hadiipari piacon. Fontos kiemelni, hogy Orbán idén már kétszer találkozott Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszterrel, a CDU vezetőjével.
Itt is mindenről Orbán dönt
Magyarország a 2017-ben bejelentett Zrínyi 2026 program keretében tíz év alatt várhatóan 3500 milliárd forintot fordít új fegyverek hadrendbe állítására. A beszerzéseket nem a felelős honvédelmi miniszter irányítja, hanem a miniszterelnök által kinevezett, orvos végzettségű Maróth Gáspár, nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért felelős kormánybiztos. A hazai jogállam még nagyobb dicsőségére a gigantikus nagyságrendű beszerzések fölött érdemi kontrollt az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága sem gyakorolhat.
Értesülésünk szerint Kramp-Karrenbauer július 16-i, budapesti útján a zárt ajtók mögött már körvonalazódott egy olyan megállapodás, miszerint Budapest az eredeti tervekkel ellentétben mégsem vásárolná meg a norvég–amerikai NASAMS-2 légvédelmi rendszert (holott az eladást már jóváhagyta az amerikai külügyminisztérium), hanem inkább a német–amerikai–olasz együttműködés keretében gyártott MEADS-ot. Cserébe pedig Berlin mindent megtesz azért, hogy a december 31-el záruló német EU-elnökség ideje alatt lezárja a 7-es cikkely szerinti, úgynevezett jogállami eljárást hazánk ellen.
A magyar főváros egy négyfős mezőnyhöz csatlakozik. 
