|
| Orbán Viktor és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök Szófiában. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd |
Az Unió nagy része kulturálatlan
Miniszterelnök szófiai látogatása során Bojko Boriszovval, bolgár miniszterelnökkel találkozott. A megbeszélésen kijelentette, hogy Bulgária a kétoldalú kapcsolatokat fontos ügynek tekinti, és megköszönte a bolgár miniszterelnöknek a barátságot, amellyel a magyarok és Magyarország iránt viseltetik.
Orbán szerint az évek óta jól működő magyar-bolgár kapcsolat alapja a kölcsönös tisztelet, amitől más uniós országok gyakran térnek el. Továbbá felszólította, a később csatlakozott uniós országokat, hogy ne törődjenek bele az EU kulturálatlanságába, hanem adják meg a kölcsönös tiszteletet, ahogyan Magyarország is megadja Bulgáriának, és cserébe vissza is kapja ezt.
Orbán ezen a találkozón további egy erős kritikákat is megfogalmazott az Unióval, főleg a schengeni övezettel kapcsolatban. Úgy véli, ha Európa hű akar lenni önmagához, fel kell ajánlania Bulgáriának a tagságot a schengeni övezetben, az más kérdés, hogy a felajánlott tagságot egy éppen haldokló intézményben egy ország elfogad-e - mondta a magyar miniszterelnök.
Mit takar pontosan a kölcsönös tisztelet?
A miniszterelnök elmondása szerint a magyar cégek Bulgáriában tisztességes elbánásban részesülnek, tisztességes versenyben vehetnek részt. A magyar cégek kifejezetten jónak értékelik Bulgáriát, úgy látják, hogy egy stabil ország, ahol nincs politikai bizonytalanság, a szabályok kiszámíthatóak és egyértelműek, nincs semmi, ami hátrányosan befolyásolná a működésüket. Ezért sem meglepő, hogy a gazdasági kapcsolatok virágzanak a két ország között.
A két ország további céljai
A kormányfő méltatta Bulgáriát, hogy rengeteg pénzt fordított a csempészet elleni fellépésre. A jövőben pedig növelni szeretnék azoknak a bolgár fiataloknak a számát, akiknek magyar állami ösztöndíjat nyújtanak magyarországi tanulmányaikhoz. A két miniszterelnök a jövőbeli tervekről is beszéltek. Felmerült a Budapest-Szófia közvetlen légi járat visszaállítása is.
Nagy Attila Tibor elemző szerint az amerikai elnök súlyos vereséget szenvedett, amikor a Legfelsőbb Bíróság jogellenesnek nyilvánította vámháborúját. 
