Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök mandátuma május 31-én jár le. A hivatalban lévő elnök ismét indul az elnökválasztáson, amelyet az előrehozott parlamenti választásokkal (és a magyar választásokkal) egy napon rendeznek meg.
Vučićot a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség jelölte, és a Szerb Radikális Párt is közölte, őt támogatja az elnökválasztáson. A közvélemény-kutatások szerint támogatottsága 50 százalék körüli, de hogy a választás napján sikerül-e a szavazatok több mint felét megszereznie, azt egyik kutatóintézet sem állítja biztosan. Öt évvel ezelőtt a szavazók 55 százaléka adta rá voksát, így már az első fordulóban győzni tudott.
Aleksandar Vučić a kampánya során az öt évvel ezelőtt megkezdett munkájának folytatásához kér támogatást, a kampány elején szlogenje "a tettek beszélnek" volt, ám az ukrajnai háború kitörését követően inkább a béke és a stabilitás megőrzésére helyezte a hangsúlyt.
Kihívói legfőbb ígéretei között viszont éppen az eddigi folyamatok leállítása és megfordítása áll, ők úgy vélik, az elnök nem jó irányba vezeti az országot. A felmérések szerint a hét további jelölt közül a legtöbb voksra Zdravko Ponos, az Együtt Szerbia Győzelméért koalíció jelöltje számíthat. A szerb hadsereg egykori vezérkari főnöke szeretné megváltoztatni a választási rendszert, hogy a parlamentbe olyanok kerüljenek, akik valóban a nép érdekeit képviselik, ne pedig a pártok delegáltjai, akik számára a pártérdek a legfontosabb. A felmérések szerint a szerb veterán akár a voksok 28 százalékát is megszerezheti.
A Moramo koalíció jelöltje, Biljana Stojkovic, a józan észt tartja a legfontosabbnak, és leszámolna például az evolúciót tagadókkal. A baloldali-zöld koalíció jelöltje leállítaná a legnagyobb környezetszennyező vállalatok működését is. Harcos kiállásával azonban a biológusprofesszor csak a voksok egy százalékára számíthat.
A Remény nevű koalíció, a Fogadalomtevők Szerb Pártja, a Dveri Mozgalom és a Szerb Jobboldal jelöltjei szorosabbra fűznék a kapcsolatot Oroszországgal, elképzelhetetlennek tartják, hogy Szerbia bármikor is csatlakozzék a NATO-hoz, semmilyen körülmények között nem ismernék el, hogy Koszovó Szerbiától független állam, és úgy vélik, mindenben a szerbiai hazai értékeket kell előnyben részesíteni. Hasonló elveket vall, de legfőképpen a globalista értékek elutasítását tartja fontosnak a Szuverenisták jelöltje, Branka Stamenkovic, aki szerint az európai integráció a mostani formájában gazdasági rabsághoz vezet.
Ezek az indulók a felmérések szerint a szavazatok 2-5 százalékát szerezhetik meg.
Amennyiben egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok 50 százalékát és még egy voksot, akkor második fordulót kell tartani, amelyen a két, legtöbb szavazatot szerző jelölt méri össze erejét.
A köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlen, titkos szavazással választják meg öt évre. A 6,5 millió választópolgár április 3-án 7 és 20 óra között adhatja le voksát. Az előzetes eredményeket a választási bizottság 96 órával az urnazárást követően közli.
(MTI)
Az ukrán elnök szeretné, ha a megbeszélésekre Azerbajdzsánban kerülne sor. 
