Orbán Viktor válaszcsapást mért az Európai Bizottságra

A magyar kormány határozatban válaszolt az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentésére, melyben a testület aggodalmát fejezte ki egyebek mellett a magyarországi civil és médiaviszonyok miatt. A tét nem kicsi, mert - szemben a korábbi időszakkal - a jogállamisági kifogások orvoslásának elmaradása pénzügyi konzekvenciákkal jár, magyarul blokkolhatják a hozzáférést az uniós forrásokhoz.

Ez azonban nem tántorította el a magyar kormányt attól, hogy folytassa sajátos szabadságharcát a bizottsággal, szélesebb értelemben véve pedig az Európai Unióval. Ennek legutóbbi megnyilvánulása a tegnapi Magyar Közlönyben megjelent határozat, melynek legfontosabb megállapításai az alábbiak:

• az Európai Bizottság külföldről, illetve saját maga által finanszírozott civil szervezetek véleményét ismétli meg. Ezeket az állításokat nem ellenőrzi, indoklást és bizonyítékokat nem mutat be. A magyar alkotmányos szervek álláspontját figyelmen kívül hagyja;
• a jelentés forrásai egyoldalúak és politikailag elfogultak, emiatt ténymegállapításai pontatlanok és tendenciózusak;
• a  jelentés értékelő megállapításai kettős mércét tükröznek: a  Magyarországgal szembeni hátrányos megkülönböztetés más tagállamok jelentéseivel összevetve nyilvánvaló;
• az  Európai Bizottság azt várja el Magyarország független alkotmányos szerveitől, hogy egyes konkrét ügyekben a  Bizottság által kívánatosnak tartott döntéseket hozzanak – a  tényállásra és a  szabályozásra tekintet nélkül. Ez a Bizottság részéről hatalommal való visszaélés.

A határozatban felidézik, hogy korábban több jogi, illetve alkotmányozó aktust (ideértve az igazságszolgáltatás átalakítását) is elfogadottnak tekintettek nemzetközi fórumok. Reagáltak a konkrét vádakra is, melyek a korrupciós helyzetet, a médiaviszonyokat és a civil szervezetekkel szembeni kormányzati fellépést kritizálták. Természetesen minden kifogást visszautasítottak:

• A  Kormány elutasítja az  Európai Bizottság megalapozatlan és politikailag motivált aggodalmait a  magyarországi korrupcióellenes fellépéssel kapcsolatban. Magyarországon európai összehasonlításban is részletes antikorrupciós stratégia, hatékony bejelentővédelmi rendszer és szigorú büntetőjogi szabályok érvényesülnek.
• A  Kormány rögzíti, hogy az  Európai Bizottság értékelésével ellentétben Magyarországon valódi pluralizmus érvényesül a  médiában. A  baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiakörnyezettel ellentétben a magyar viszonyok kiegyensúlyozottabbak, mivel minden politikai nézet és irányzat eljuthat a nyilvánossághoz.
• A Kormány megállapítja, hogy az Európai Bizottság megalapozatlan aggodalmaival szemben Magyarországon a civil társadalom sokszínűségét a mintegy hatvanezer, szabadon létrehozott és működő civil szervezet bizonyítja.

A magyar kormány összegző álláspontja szerint 

az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentése a politikai nyomásgyakorlás újabb eszköze. Nem ad objektív és megalapozott képet a jogállamisági helyzetről sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamaiban. Ez a jelentés nem képezheti alapját további uniós mechanizmusoknak vagy eljárásoknak.

A  Kormány elítéli az  Európai Bizottság beavatkozási kísérleteit Magyarország független alkotmányos szerveinek tevékenységébe, és – mint Magyarország képviselője az  Európai Unióban – minden érintett szerv nevében visszautasítja az Európai Bizottság nyomásgyakorlását egyes konkrét ügyek elbírálását illetően - áll a közlönyben.

Végezetül arról rendelkezett a kormány, hogy a határozat tartalmáról az igazságügyi miniszternek (Varga Juditnak) kell tájékoztatást adnia az EU intézményeinek és tagállamainak.