Oroszország ismét nukleáris kísérletekre készül?

Orosz–ukrán háború:

• Az orosz parlament alsóháza második és harmadik olvasatban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely visszavonja a nukleáris kísérletek teljes körű tilalmáról szóló szerződés oroszországi ratifikációját. Mindkettőt egyhangúlag, 415 szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el. Az ukrán külügyminisztérium később elítélte a lépést, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy válaszoljon Moszkva „provokációira”.
• Az ukrán oktatási minisztérium azt tervezi, hogy beépíti az iskolák tantervébe a drónvezérlés oktatását – számolt be csütörtökön az ukrán védelmi minisztérium Armija.info elnevezésű portálja. A szaktárca azt tervezi, hogy korszerűsíti az Ukrajna védelme elnevezésű tantárgy oktatási módszereit, kiegészítve a taktikai gondolkodás és a térértés alapjainak oktatásával. Az ilyen változtatások célja, hogy minden diák rendelkezzen az alapkészségekkel, továbbá ösztönözzék a tanulókat a katonai pálya vagy olyan polgári szakok választására, amelyeken elsajátíthatják a drónok gyártását, tervezését, illetve korszerűsítését. „Partnereinkkel elindítottunk egy projektet, amely arra szolgál, hogy kamerával felszerelt drónokkal lássák el az Ukrajna védelme tantárgyat oktató tanárokat, továbbá kiképezzék őket a kezelésükre. Már több iskola kapott drónokat, a tanáraik pedig kétnapos tanfolyamon vettek részt, amelyen katonai oktatók segítségével sajátíthatták el e modern technológia használatának alapjait” – fejtette ki Olekszandr Neszterenko vezérőrnagy. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az ukrán iskolákban az Ukrajna védelme kötelező tantárgy a 10-11. osztályokban. 2020-ban a tantárgy neve a haza védelméről Ukrajna védelmére változott.
• Vlagyimir Putyin „az Egyesült Államok újabb hibájának” nevezte a nagy hatótávolságú taktikai ballisztikus rakéták Kijevnek történő amerikai szállítását azt követően, hogy a héten egy példátlan ukrán csapás megsemmisítette az oroszok által megszállt területen lévő két repülőtér helikoptereit. Az orosz elnök azt is állította, hogy az ATACMS rakéták leszállítása, amelyek több mint 150 kilométerre lévő célpontokat képesek támadni, és kazettás bombákat tartalmazó salvadókat juttatnak célba, „egyszerűen meghosszabbítja [Ukrajna] agóniáját”.
• Észak-Korea „előremutató” kapcsolatot akar kiépíteni Oroszországgal, mondta Kim Dzsongun észak-koreai vezető, miután találkozott Szergej Lavrov külügyminiszterrel – jelentette az állami média. Az orosz diplomácia vezetőjének kétnapos látogatása várhatóan megalapozza Vlagyimir Putyin orosz elnök útját az országba, akit Kim a múlt hónapban meghívott egy nagyszabású csúcstalálkozóra.
• Az elmúlt két napban az orosz támadások legalább 10 civilt öltek meg Ukrajnában, és megrongálták az áramhálózatot Harkiv városában – közölték ukrán tisztviselők. A célpontok között volt egy lakóház is Zaporizzsja városában.

Izraeli–palesztin konfliktus:

• Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter azt mondta a gázai határhoz vezényelt katonáknak, hogy hamarosan „belülről” fogják látni a palesztin területet. Gallant felszólította az erőket, hogy „szerveződjenek, álljanak készen” a bevonulási parancsra, ami arra utal, hogy közeleghet az izraeli szárazföldi invázió.
• Izrael valószínűleg szárazföldi támadást indít a Gázai övezet ellen a következő napokban – mondta Ehud Barak volt miniszterelnök az NBC-nek adott interjújában. Az izraeli hadseregnek „zöld utat” adtak, hogy bevonuljon a Gázai övezetbe, amikor csak készen áll – mondta Nir Barkat izraeli gazdasági miniszter az amerikai ABC csatornának adott interjújában.
• Azonnali Gázai övezeti tűzszünetet követelt csütörtökön az ENSZ főtitkára, az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti háború tizenharmadik napján. „A Gázai övezetnek arányos és tartós segítségre van szüksége” – jelentette ki António Guterres Kairóban Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva, hogy tiszteletben kell tartani a humanitárius jogot. „Azonnal élelmiszerre, vízre, üzemanyagra és gyógyszerekre van szükség, mégpedig sokra és tartósan” – hangsúlyozta Guterres. A főtitkár felszólította a Hamászt, hogy hogy engedje el az október 7-ei támadása alkalmával Izraelből elhurcolt túszokat, Izraelt pedig arra, hogy biztosítson korlátlan hozzáférést a segélyekhez.

• A pápával találkozott csütörtökön Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) vezetője, és arra kérte, segítsen a Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i támadásakor elrabolt izraeli túszok kiszabadításában. „Arra kérjük Őszentségét, vesse be tekintélyét, hogy a túszokat szabadon engedjék” – mondta Ferenc pápának Ronald Lauder a WJC közleménye szerint. „Ön az egyetlen ember, akinek erkölcsi tekintélye van ennek megtételéhez” – tette hozzá.
• Németország 50 millió euró (19 milliárd forint) azonnali humanitárius segélyt nyújt a Gázai övezet lakóinak – jelentette be csütörtökön Annalena Baerbock német külügyminiszter Ammánban. A német politikus jordániai hivatali partnere, Ajmán Szafadi oldalán adott nyilatkozatában közölte, hogy a pénzzel olyan nemzetközi szervezeteken keresztül kívánnak segítséget nyújtani a rászorulóknak, mint a Világélelmezési Program (WFP) és az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA). Baerbock hangsúlyozta, hogy a Gázai övezet lakói maguk is áldozataivá váltak a radikális iszlamista Hamász terrortámadásának. Hozzátette, hogy Németország főként az egészségügyi ellátás javításán fáradozik. „Felkészülünk arra, hogy szanitéc csapatokat küldhessünk a Gázai övezetbe és megteremtsük a lehetőséget, hogy a súlyos sérüléseket szenvedett gyerekeket is kezelni tudjuk” – ismertette a német diplomácia vezetője. Baerbock és Szafadi is tárgyalásos rendezést sürgetett a konfliktus megoldására, aminek végén egy kétállami megoldásnak kell szerepelnie. A két tárcavezető egyben kiemelte: mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy elkerülhessék a konfliktus kiszélesedését a közel-keleti régióra.
• Leminősítési felülvizsgálat alá vette Izrael államadós-kötelezettségeinek osztályzatait a Moody’s Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő elsősorban azzal a véleményével indokolta a lépést, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet Izrael elleni váratlan támadása nyomán megnövekedtek az eddig is magas geopolitikai kockázatok, amelyekkel Izrael kénytelen szembenézni. A hitelminősítő úgy véli, a mostani fegyveres konfliktus súlyossága hosszabb ideig tartó érdemi hatást gyakorolhat az izraeli adóskondíciókra. A Hamász támadása előtt a Moody’s a GDP 2 százaléka körüli államháztartási hiányt várt Izraelben, de a cég pénteki helyzetértékelése szerint a magasabb védelmi kiadások növelhetik a deficitet.

(MTI, The Guardian)