Oroszország nem fél egy új hidegháborútól
Az orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország nem fél egy új hidegháborútól, de nem is akarja azt.
Dmitrij Medvegyev a Russia Today orosz tévéállomásnak nyilatkozva a kérdésre, hogy felkészült-e Oroszország arra, hogy Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének elismerése konfrontációhoz vezethet, kijelentette: "nem félünk semmitől, egy hidegháború kilátásától sem, de nem akarjuk, hogy bekövetkezzen, és a kialakult helyzetben minden partnereink állásfoglalásától függ. Ha a Nyugat meg akarja őrizni a jó kapcsolatokat Oroszországgal, akkor megértést tanúsít e döntés iránt, és akkor nyugodt lesz a helyzet. Ha a konfrontációt választják, akkor mit tehetünk, éltünk már másként, élhetünk úgy is".
Oroszország azért ismerte el Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, hogy megakadályozza az ott élő népek elleni népirtást, s az elismerés teljes összhangban áll a nemzetközi joggal - mondta az elnök.
Emlékeztetett arra, hogy Koszovó függetlenségének elismerése kapcsán Oroszország nyugati partnerei azzal érveltek, hogy az különleges eset, s úgy vélte: a függetlenség elismerése mindig különleges eset, Koszovóban, Abháziában és Dél-Oszétiában egyaránt.
"17 éven át folyt a harc e két el nem ismert nép függetlenségéért, és ennyi idő alatt a nemzetközi közösség erőfeszítései ellenére nem sikerült semmilyen rendezést kidolgozni. Mi a legutóbbi időkig igyekeztünk elősegíteni az állami egység helyreállítását, de nem jártunk sikerrel, az utolsó lökést az agresszió adta a döntéshez. Ilyen körülmények között e népek megóvására az egyetlen lehetőség az volt, hogy elismerjük őket a nemzetközi jog szubjektumaiként, elismerjük állami függetlenségüket. Ezért lépésünk teljes összhangban áll a nemzetközi joggal, az ENSZ alapokmányával és más nemzetközi dokumentumokkal" - mondta Medvegyev.
Végül hangsúlyozta: Oroszország teljes mértékben teljesítette a Sarkozy-Medvegyev megállapodásban foglalt hat alapelvben vállalt kötelezettségeit, az úgynevezett ütköző övezeteken kívül katonáit kivonta Grúzia területéről. Kérdésre válaszolva pedig hozzátette: az ezzel ellentétes állítások nem felelnek meg a valóságnak.
Mihail Gorbacsov egykori szovjet vezető intett az "új szakadástól" és "kataklizmától" a világban, miután Moszkva elismerte az abház és déloszét szeparatisták függetlenségét, amit viszont a NATO elutasított.
"A kaukázusi események következtében kialakult helyzet miatt Amerikában, Európában és Oroszországban politikai és katonai folyamatok léptek működésbe... Feltűnt az új szakadás fenyegetése, és megnőtt a világméretű kataklizma veszélye" - nyilatkozta a Szovjetunió egykori elnöke, a kommunista rendszer lebontásának elindítója.
Oroszország elismeri Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét
NATO-Moszkva: Grúzia szakítóindok?
Tehetetlen a Nyugat Grúzia ügyében
Dmitrij Medvegyev a Russia Today orosz tévéállomásnak nyilatkozva a kérdésre, hogy felkészült-e Oroszország arra, hogy Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének elismerése konfrontációhoz vezethet, kijelentette: "nem félünk semmitől, egy hidegháború kilátásától sem, de nem akarjuk, hogy bekövetkezzen, és a kialakult helyzetben minden partnereink állásfoglalásától függ. Ha a Nyugat meg akarja őrizni a jó kapcsolatokat Oroszországgal, akkor megértést tanúsít e döntés iránt, és akkor nyugodt lesz a helyzet. Ha a konfrontációt választják, akkor mit tehetünk, éltünk már másként, élhetünk úgy is".
Oroszország azért ismerte el Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, hogy megakadályozza az ott élő népek elleni népirtást, s az elismerés teljes összhangban áll a nemzetközi joggal - mondta az elnök.
Emlékeztetett arra, hogy Koszovó függetlenségének elismerése kapcsán Oroszország nyugati partnerei azzal érveltek, hogy az különleges eset, s úgy vélte: a függetlenség elismerése mindig különleges eset, Koszovóban, Abháziában és Dél-Oszétiában egyaránt.
"17 éven át folyt a harc e két el nem ismert nép függetlenségéért, és ennyi idő alatt a nemzetközi közösség erőfeszítései ellenére nem sikerült semmilyen rendezést kidolgozni. Mi a legutóbbi időkig igyekeztünk elősegíteni az állami egység helyreállítását, de nem jártunk sikerrel, az utolsó lökést az agresszió adta a döntéshez. Ilyen körülmények között e népek megóvására az egyetlen lehetőség az volt, hogy elismerjük őket a nemzetközi jog szubjektumaiként, elismerjük állami függetlenségüket. Ezért lépésünk teljes összhangban áll a nemzetközi joggal, az ENSZ alapokmányával és más nemzetközi dokumentumokkal" - mondta Medvegyev.
Végül hangsúlyozta: Oroszország teljes mértékben teljesítette a Sarkozy-Medvegyev megállapodásban foglalt hat alapelvben vállalt kötelezettségeit, az úgynevezett ütköző övezeteken kívül katonáit kivonta Grúzia területéről. Kérdésre válaszolva pedig hozzátette: az ezzel ellentétes állítások nem felelnek meg a valóságnak.
Mihail Gorbacsov egykori szovjet vezető intett az "új szakadástól" és "kataklizmától" a világban, miután Moszkva elismerte az abház és déloszét szeparatisták függetlenségét, amit viszont a NATO elutasított.
"A kaukázusi események következtében kialakult helyzet miatt Amerikában, Európában és Oroszországban politikai és katonai folyamatok léptek működésbe... Feltűnt az új szakadás fenyegetése, és megnőtt a világméretű kataklizma veszélye" - nyilatkozta a Szovjetunió egykori elnöke, a kommunista rendszer lebontásának elindítója.
Oroszország elismeri Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét
NATO-Moszkva: Grúzia szakítóindok?
Tehetetlen a Nyugat Grúzia ügyében
MTI
A kitört konfliktus rengeteg életet borított fel.
