|
| Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke és kancellárjelöltje egy szavazóhelyiség előtt az előrehozott parlamenti választásokon Bécsben 2017. október 15-én. (MTI/EPA/Christian Bruna) |
Tegnap lépett hivatalába az új osztrák kormány, amely Kurt Schuschnigg (1934-1938) kancellársága óta a legjobboldalibb vezetésűnek számít szomszédunknál. Európa tehát tovább folytatja jobbra tolódását, noha a 31 éves Sebastian Kurz kancellár (ÖVP) többször megerősítette, hogy EU-barát politikát kíván folytatni és a kedélyek lenyugtatására a Kancellária hatáskörébe vonta az európai integrációs ügyeket. Berlinben a centrista erők érthető zavarodottsággal figyelik a bécsi fejleményeket, - egy szociáldemokrata vezető egyenesen egy új monarchiát vizionál Budapest és Bécs között - a bajor keresztényszociálisok ezzel szemben úgy ítélik meg, hogy lett még egy szövetségesük, aki egyben példakép is.
Magyarul beszélő külügyminiszter
Nyugaton az aggodalmak igazi célpontja a kisebbik koalíciós partner, a Szabadságpárt (FPÖ), amely bár tavaly együttműködési megállapodást írt alá Putyin pártjával, mégis megkapta a külügyi, a belügyi és a védelmi tárcát. Valóban, tegnaptól az az FPÖ ellenőrzi a biztonsági gépezetet és a titkosszolgálatokat, amelynek képviselői az Európai Parlamentben a francia Front Nationallal ülnek egyazon frakcióban és amely feloldatná a Moszkvával szembeni gazdasági szankciókat. Az FPÖ nyomására a rendőrség azonnali, komoly erősítést kap: 2100 tiszti és 2000 gyakornoki helyet létesítenek. A rendőrség és a titkosszolgálatok hatáskörét bővítik, az internetes kommunikáció megfigyelését pedig jelentősen szélesítik.
Az FPÖ egyébként a párton kívüli hivatásos diplomatát, Karin Kneissl-t állítja a külügyek élére, akinek külön érdekessége, hogy beszél arabul, héberül, és magyarul is, valamint hasonlóképpen kemény nézeteket vall a megvándorlásról és az unióról, mint a Szabadságpárt. A 41 éves Mario Kunasek lesz a védelmi miniszter, aki szoros kapcsolatokat ápol osztrák neonáci csoportosulásokkal.
Brüsszel kénytelen tudomásul venni a koalíciót, hiszen Varsó és Budapest kapcsán jóval nagyobb konfliktusai vannak. De Berlinnel együtt feszülten figyelik, vajon az új kormány azt az összefogást támogatja-e, amelyet Merkel és Marcon hirdetett meg, vagy inkább a homlokegyenest ellenkező magyar törekvéseket? Az előjelek márpedig arra mutatnak, hogy az sokkal közelebb lesz az orbáni vonalhoz.
Vége az iszlamizációnak
|
| Káncz Csaba |
Német értesülések szerint Kurz és Orbán szinte naponta egyeztetnek telefonon és jól megértik egymást például a migráció ügyében. De azért már most érdemes leszögezni, hogy Budapest és a Visegrádi Négyek (V4), valamint Bécs között alapvető érdekkülönbségek húzódnak. A V4-ek egységesen NATO-tagok, az osztrák semlegesség viszont korlátokat szab az együttműködésnek a védelem területén. A volt szocialista államok szükségesnek tartják az atomenergiát, Ausztria ellenben szinte küldetéses harcot vív ellene. Eltérnek a kiinduló pontok az EU következő költségvetésének meghatározásánál is. A magyarok és a többiek a munkaerő szabad mozgását követelik, viszont a következő bécsi kormány itt kénytelen lesz a fékre lépni.
Az új kormány üdvözlendő lépései közé tartozik, hogy padlófékre lépnek az ország további iszlamizációjának megakadályozása érdekében. A muszlim népesség Ausztriában 2001 óta megduplázódott, és jelenleg már eléri a teljes népesség 8 százalékát. Még megdöbbentőbbek az idén szeptemberi beiskolázási adatok, amelyek szerint a bécsi általános és középiskolások száma vallási lebontásban így néz ki - muszlimok: 31.984 fő, katolikusok: 29.894 fő.
Káncz Csaba jegyzete.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
