A járványügyi helyzet javulásával az óvodákban helyreáll a normál működés; az iskolák lehetőségei szintén bővülnek, de többségükben már nem lesz tantermi oktatás ebben a tanévben - derült ki az Operatív Törzs mai sajtótájékoztatóján.
Marad a digitális oktatás, de vannak kiskapuk
A digitális oktatás marad szinte mindenütt a tanév utolsó két hetére is, egyedül a szakiskolák választhatnak, hogy visszatérnek a tantermekbe vagy fenntartják a távoktatást. A tanévet nem hosszabbítják meg.
A pénteken megjelent kormányrendelet szerint június másodikától egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás szervezhető a tanulók felzárkóztatása céljából. Ez intézményi döntés kérdése, mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár.
Hozzátette: a kiscsoportnak nincs felső létszáma. A pedagógusuk minősítési eljárását az őszi félévre tolták át.
Június másodikától minden általános és középfokú iskola megszervezi a tanulók felügyeletét is. Ennek keretében napközi, szakkör, sportfoglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató foglalkozás, fejlesztőfoglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás tartható.
Az óvodák és a bölcsődék a megyékben május 25-től, a fővárosban június 2-től visszatérnek a normális működési rendhez.
A gyerekek ugyanakkor szülői döntés alapján otthon is maradhatnak, tette hozzá az államtitkár.
Ami a járványügyi helyzetet illeti, a beazonosított fertőzöttek száma 3713-ról 3741 főre nőtt, az aktív fertőzöttek száma viszont 1565 főre csökkent az egy nappal korábbi 1576-ról. Életét vesztette újabb 4 krónikus beteg, így az elhunytak száma 486-ra emelkedett.
Jelenleg 442 fő igényel kórházi kezelést, közülük 28-an vannak lélegeztetőgépen. Házi karanténban jelenleg mintegy 12 ezren vannak.
Megnyílt a szerb határ
A tájékoztatón elhangzott, hogy május 22-től a szerb hatóságok Magyarország felől ismét mindenkit beléptetnek az országba, aki az általános beutazási feltételeknek megfelel.
Magyarország területére ugyanakkor továbbra is csak a tranzit útvonalakon lehet belépni, illetve azokon lehet mozogni, csak az erre kijelölt pihenőhelyeken lehet megállni, és a lehető legrövidebb időn belül el kell hagyni az ország területét.
Ötből négy fertőzött nem kerül kórházba
Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház igazgatója arról beszélt, hogy
a koronavírus-fertőzöttek 80-85 százaléka meg sem betegszik, vagy magától meggyógyul, tehát nem szorul gyógyszeres kezelésre vagy kórházi ápolásra.
Az intenzív osztályra kerülők között ugyanakkor nagyon magas a halálozás, tette hozzá.
Korábban már írtunk arról, hogy az országos szűrővizsgálat eredménye alapján a fertőzöttek valós száma itthon minimum 8-szorosa, maximum 22-szerese lehet a diagnosztizáltak számának, a magyar koronavírusos halálozási ráta pedig Európában átlagos, Közép- és Kelet-Európában magas.
Vályi-Nagy István kérdésre válaszolva elmondta: kórházában az egészségügyi dolgozóknak nincsenek pszichés problémái. Szerinte mindenki az átlagosnál szolidárisabb, kevesebb a vita. (Ugyanakkor az emberek lelki egészségére általában súlyos hatással lehet a vírusválság, erről itt írtunk.)
Lehet csatlakozni a vérplazma-terápiához
A kórházban folyó vérplazma-terápiáról kérdésre válaszolva kifejtette: ez egy kísérletes terápia, amit klinikai vizsgálat keretében alkalmaznak. Hozzátette:
más intézmények is csatlakozhatnak hozzá, ha belépnek a programba, és aláírják ez erről szóló dokumentumot.
Szlávik János, a Szent László Kórház infektológus főorvosa korábban azt mondta, hogy a vérplazma-terápiával és az immunterápiával több ember életét sikerült megmenteni.
A vérplazma-terápia lényege, hogy a már felgyógyult emberek vérében termelődött ellenanyagot használják fel a betegség leküzdésére.
A módszert a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese, az OrthoSera ügyvezetője, Lacza Zsombor által vezetett kutatócsoport fejlesztette ki a Semmelweis Egyetemmel és a Pécsi Tudományegyetem virológiai központjával együtt; a projektet az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatta.
Aleksandar Vucic volt szerb köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője elismerte vereségét a szerbiai előrehozott parlamenti választáson. 
