Panaszkodnak a romák a rossz bánásmód miatt

A magyar városi romák az Európai Unió harmadik leginkább hátrányosan megkülönböztetett kisebbségét alkotják, átlagosan hétnél több őket ért diszkriminációs esetről számoltak be a roma származású magyar kérdezettek - közölte egy európai uniós felmérés magyar eredményét ismertetve a Magyar Gallup Intézet.

A Gallup az európai kutatás részeként vizsgálta a romák diszkriminációs és áldozattá válási tapasztalatait. 2008 májusában és júniusában 500 romát kérdeztek meg Budapesten és Miskolcon. Az európai kutatásban a kisebbségi, illetve bevándorló csoportok tagjait kérdezték a kutatók, hogy érte-e hátrányos megkülönböztetés a válaszolókat az elmúlt egy évben munkakeresés, lakáskeresés közben, egészségügyi intézmények, iskolák, szociális intézmények, vendéglátóipari egységek, boltok, bankok bármelyikében.

A felmérés szerint az EU területén élő nagyobb roma közösségek közül a magyarországiak számoltak be második legmagasabb arányban arról, hogy személy szerint őket hátrányos megkülönböztetés érte az elmúlt egy év során: 62 százalékuk érezte úgy, hogy kifejezetten a származása miatt bántak vele rosszabbul.

A felmérés szerint - akárcsak a többi országban, ahol jelentős roma kisebbség él - a munkakeresés területén tapasztaltak a legnagyobb arányban diszkriminációt a kérdezettek: az interjút megelőző egy évben munkát kereső roma származású magyarok csaknem fele (47 százaléka) érezte úgy, hogy az álláslehetőségek betöltésekor roma mivolta miatt hátrányos megkülönböztetés érte. Azok, akiknek volt állásuk, a többi országban élő romákhoz képest nagyobb arányban részesültek nem egyenlő elbánásban a származásuk okán (25 százalék). Összességében, a munka világában elszenvedett megkülönböztetés tekintetében Magyarországon - és Csehországban - kiugróan rossz a helyzet.

A megkérdezettek majdnem ötöde arról számolt be, hogy az iskolában is (szülőként vagy diákként) hátrányos megkülönböztetés érte az elmúlt egy év során. A magánszolgáltatások területén - vendéglátás, üzletek, bankok stb. - 41 százalék érzékelt diszkriminációt.

Az elemzés szerint további gond, hogy ezek az esetek többnyire láthatatlanok maradnak. A hátrányos megkülönböztetést elszenvedők 82 százaléka ugyanis nem jelentette az esetet sem ott, ahol a diszkrimináció érte, sem jogvédő szervezeteknél. A válaszolók 79 százaléka szerint úgy gondolja, hogy még ha bejelentik is az esetet, akkor sem történik semmi, egyharmaduk pedig nem tudta, hogy hol vagy hogyan jelenthetné az esetet. A roma származású magyarok körülbelül ötöde tudott magától megnevezni bármilyen olyan intézményt, amely tudomása szerint a hátrányos megkülönböztetés ellen küzd, és az ilyet elszenvedőknek segítséget tud nyújtani. A nemzeti és kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról a kérdezettek 35 százaléka hallott.

Mindemellett Magyarországon a romák 41 százaléka nincs is tisztában azzal, hogy a származási alapú diszkrimináció törvénybe ütközik - közölték a kutatók. A roma származású magyarok 90 százaléka szerint az etnikai alapú diszkrimináció meglehetősen vagy nagyon elterjedt az országban; ez az eredmény a legrosszabb a roma közösségek viszonylatában, és összességében a második legrosszabb a 27 tagállamban vizsgált 46 veszélyeztetett csoport között.

Magyarországon a romák harmada vált betörés, lopás, támadás vagy fenyegetés, zaklatás áldozatává a vizsgálatot megelőző egy év során, a megkérdezettek ötödét érte személyük elleni támadás vagy zaklatás; a támadások-fenyegetések 45 százalékában és a súlyos zaklatások 39 százalékában maguk az elkövetők is romák voltak.

A személyük ellen irányuló támadásokat elszenvedők 84 százaléka szerint roma származásuk is közrejátszott az áldozattá válásukban, gyakran még akkor is, ha az elkövetők szintén romák voltak. A támadást elszenvedők 85 százaléka nem jelentette az esetet a rendőrségen, főként azért, mert nem bízott benne, hogy a rendőrség bármit képes lenne tenni az ügyükben. Esetleges rasszista támadásoktól való félelmükben a magyar városi romák több mint negyede kerüli tudatosan az olyan helyeket, ahol szerintük ilyen támadások áldozatául eshetnek.

A felmérés szerint Magyarországon tíz roma származású kérdezettből négyet állítottak meg a rendőrök a vizsgálatot megelőző egy év során, és minden 100 romára 138 intézkedés jut egy évben. Ezek többsége egyszerű igazoltatás volt, szankciókkal csak az esetek 8 százalékában éltek. A megállítottak több mint fele úgy érezte, hogy a rendőri intézkedés kiváltó oka a származása volt. Összességében az etnikai alapon rendőri figyelmet magukra vonók aránya az európai felmérésben vizsgált 46 csoport közül a magyarországi romák esetében volt a harmadik legmagasabb.

Kolompár Orbánt gyanúsítottként kihallgatták 
Angliában próbálnak szerencsét az iváni romák
Olaszliszka óta izzik a cigánygyűlölet

MTI