Az elemzők előzetesen 8 százalékos kamatra számítottak. Az orosz jegybank 2022. szeptember óta 7,5 százalékon tartotta az éves alapkamatot, ugyanakkor hónapok óta egyre nyíltabban célzott arra, hogy kamatemelésre lesz szükség.
Az orosz jegybank tavaly február 28-án az addigi 9,50 százalékról 20 százalékra emelte a kamatszintet nem sokkal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Erről a csúcsról csökkent fokozatosan 7,5 százalékra a ráta.
A rubel az év nagy részében fokozatosan gyengült, ahogy zsugorodik az export és nő az import, de az orosz fizetőeszközre nehezedő nyomás jelentősen felerősödött a június végi fegyveres lázadás után, aminek hatására több mint 15 hónapos mélypontra esett a rubel.
Tekintettel a fokozatosan növekvő inflációs nyomásra, az orosz jegybank fenntartja az irányadó kamat emelésének lehetőségét a következő kamatdöntő üléseken annak érdekében, hogy az inflációt 4 százalék közelében stabilizálja 2024-ben.
"Az inflációt támogató kockázatok középtávon jelentősen nőttek, a belső keresletnövekedés meghaladja a termelésbővítési kapacitásokat, részben a munkaerő korlátozott elérhetősége miatt - áll a kamatdöntő ülést követően ismertetett közleményben. A rubel idei leértékelődése jelentősen felerősítette az inflációt elősegítő kockázatokat".
A jegybank idei inflációs kilátásait 4,5-6,5 százalékról 5,0-6,5 százalékra változtatta, míg a jövő évit 4 százalékon tartotta. Az infláció júniusban éves szinten 3,2 százalékra emelkedett a májusi 2,5 százalékról, havi szinten 0,4 százalék volt a májusi 0,3 százalék után. Az első fél évben a fogyasztói árak 2,8 százalékkal emelkedtek Oroszországban.
A jegybank idei alapkamat-előrejelzését 7,3-8,2 százalékról 7,9,-8,3 százalékra növelte. Bár a magasabb kamatok növelik a hitelfelvételi költségeket és lassíthatják a gazdasági növekedést, az orosz jegybank idei GDP-növekedési előrejelzését 0,5-2,0 százalékról 1,5-2,5 százalékra javította. A jegybank következő kamatdöntő ülését szeptember 15-én tartják. (MTI)
lesen visszautasította a cseh államfő bírálatait szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. 
