A parlamentben dolgozókat felszólították, hogy a konferencián használt nyomtatókat egyelőre ne használják. A belső elhárítás tájékoztatása szerint azt is vizsgálják, hogy a férfi próbálkozott-e a képviselők vagy a konferencia más résztvevői mobiltelefonjainak feltörésével. A férfit pénteken vették őrizetbe a Parlamenti Kutatások és Dokumentáció Európai Központjának (ECPRD) rendezvényén, amelynek egyik fő témája a kiberbiztonság volt. A parlamenti képviselők a férfi viselkedésére lettek figyelmesek és értesítették a titkosszolgálatokat. A védőügyvéd szerint a férfi tagadja, hogy köze lett volna bármilyen bűncselekményhez.
A világot is átjárja már a kémmánia
Az ügy miatt a héten már bekérették Rune Resaland moszkvai norvég nagykövetet az orosz külügyminisztériumba, ahol határozottan tiltakoztak az őrizetbe vétel miatt. A minisztérium állásfoglalása szerint a férfit hamisan vádolják kémtevékenységgel. Követelték a vádak ejtését és a gyanúsított haladéktalan szabadlábra helyezését. A tárca közleményében úgy fogalmazott, hogy Norvégiában kezd felháborító formát ölteni az Oroszország ellen irányuló kémmánia hulláma.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynököt márciusban mérgezték meg a brit Salisbury-ben a Szovjetunió által kifejlesztett, Novicsok típusú, katonai célokra is használható idegméreg-hatóanyaggal. Szkripallal ott volt lánya is, aki szintén kórházba került a támadás után. A brit vádhatóság nemrég bejelentette, hogy két orosz állampolgár, Alekszandr Petrov és Ruszlan Bosirov gyanúsítható a mérgezéssel. Theresa May brit miniszterelnök szerint bizonyítékaik vannak arra, hogy ők az orosz katonai hírszerzés (GRU) ügynökei.
|
Nem Putyinra vall a kivitelezés: más volt a célja az angliai mérgezésnek? Az elmúlt napokban kialakult verzió, miszerint két orosz polgár meglehetősen nyilvánvalóan, minden elterelő művelet nélkül mérgezte volna meg a volt orosz titkosügynököt, Szergej Szkripalt és lányát, furcsának tűnik. Felmerült a lehetőség, hogy az oroszoknak, ha ők voltak a megbízók, egész más céljaik lehettek az akcióval. További részletek >>> |
A tervezet értelmében Irán egy hónapon belül a háború előtti szintre állítaná vissza a kereskedelmi hajóforgalmat a Hormuzi-szorosban. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
