Már korábban felmerült a kérdés, hogy ha Oroszország állami szinten akarja likvidálni volt ügynökét, akkor azt nyilván úgy teszi, hogy meg is haljon. Kezdetben ezért úgy tűnt, hogy talán nem is az oroszok lehettek az elkövetők, de most a brit hatóságok eléggé meggyőző történetet tártak elénk. Két orosz férfiú hazájából Londonba érkezik, ott megszállnak, másnap kiruccannak Salisburybe, ahol semmilyen látnivalóig nem jutnak el, meg sem szállnak, majd másnap, a mérgezés napján visszatérnek, megint csak nem a katedrálisnál, hanem Szkripal háza közelében látják őket a kamerák, majd gyorsan távoznak, még aznap felugranak az Oroszországba tartó repülőre.
Ilyen pancserek nem lehetnek
Legyünk őszinték: még ha egy átlagemberre bíznák a feladatot, az sem így szervezné, hát még a nagy Oroszország meglehetősen tapasztalt titkosszolgálata. Egyszerűen túl gyanús ez, hisz ők is tudták, hogy a két úriembert lenyomozzák majd a britek, a repülőtől a szálláson át a vonatig és a Szkripal-házig a sok térfigyelő kamerával. Mintha direkt, tálcán akarta volna kínálni Oroszország a nyilvánvaló tényeket.
Igen ám, de ha így van, miért nem mondja meg, hogy igen, mi voltunk, ezért meg ezért? Ja, és miért nem halt meg a volt kém? A Reuters egy kommentátora szerint érdekes elmélet körvonalazódik, miszerint Oroszország valóban üzenni akart, de nem a briteknek, őket csak felpaprikázni egy kicsit, és még csak nem is feltétlenül az áruló kémeknek. De hát akkor vajon kinek?
Befűtöttek a pénzeszsákoknak
Van egy komoly csoport Nagy-Britanniában, akik igen értékesek lehetnek Oroszország számára, és Putyinék nagyon jól tudták, hogyan kell Nagy-Britanniát annyira felbőszíteni, hogy mindent és mindenkit utáljanak, ami és aki orosz. Márpedig Angliában él a Jelcin-érában az orosz állami vagyon széthordásából meggazdagodott, magát nyugaton korábban jobban érző dúsgazdag oligarchák csoportja.
Most rájuk is berágott a brit kormány, Roman Abramovicsnak még a tartózkodási engedélyét sem akarták meghosszabbítani. Hogy mire jó ez Oroszországnak? Az oligarchák, akiknek bűnei már rég elévültek, Oroszországban nem firtatják őket, most kissé hontalanná váltak. Szemben Putyinnal, a brit szervek egyre inkább kezdik firtatni vagyonuk eredetét, kényelmetlenek lettek a szigetországnak, igazából látni sem akarják őket, sem a nem éppen patyolat-tiszta pénzüket.
Várja őket a haza
Mit tehetnek erre a derék oligarchák? Az adott helyzetben más nyugati országok sem rajonganak értük, ellenben Oroszország-anyácska hazavárja őket, pontosabban mérhetetlen vagyonukat. Az orosz gazdaságnak erős tőkeszükséglete van: a szankciók megviselőek, ráadásul el is húzódnak, és az olajból, gázból és egyéb ásványkincsekből sem lesz több pénz, miután áruk nem emelkedik vissza a pár évvel korábbi magasságokba, ugyanakkor az orosz védelmi kiadások dinamikusan növekednek.
Az elmélet szerint tehát a cél az volt, hogy egy látszólagos ügynöklikvidálási akcióval felbosszantsák Nagy-Britanniát annyira, hogy kényelmetlenné tegye az ott élő dúsgazdag orosz oligarchák életét, vagyonuk veszélybe kerüljön, ezért visszavigyék az óhazába, ahol ismét jófiúk lehetnek, elég, ha otthon fektetik be a vagyonkát. Ez magyarázná is, hogy miért nem halt meg Szkripal és lánya: nem is akarták őket megölni, csak egy kisebb dózist kaptak. Ugyanakkor légy repült a levesbe: a mérget tartalmazó parfümös üveget gondatlanul hajították el, azt valaki megtalálta, óvatlanul hazavitte, és máris lett egy ártatlan áldozat.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
