A kamara elnöke kifejtette: különösen nehéz előre látni, hogy mit hoz a jövő, egyelőre az látszik, hogy a világgazdaságban 2,1 százalék körüli, a világkereskedelemben mintegy 2,9 százalék bővüléssel lehet számolni. A külső feltételek közül Magyarország számára kedvezőtlen, hogy az eurózónában várhatóan 0,5 százalékkal zsugorodhat a kereskedelem. Némi bizakodásra adhat okot, hogy Magyarország legfontosabb gazdasági partnerénél, Németországban jövőre a fogyasztás várhatóan mintegy 3 százalékkal emelkedik, annak ellenére is, hogy a 2013-as német GDP-növekedési előrejelzést folyamatosan veszik vissza, és jelenleg mintegy 1 százalékos bővüléssel kalkulálnak.
Magyarországon három tényezőre lehet visszavezetni, hogy az idén nem volt bővülés: a mezőgazdasági termelés gyenge teljesítményére, a cserearányromlásra, illetve a Malév kiesésére, ez utóbbi 100 milliárdos nagyságrendben hiányzik a magyar GDP-ből. A kamara számítása szerint a magyarországi beruházások továbbra sem nőnek, sőt, mintegy 2-5 százalékkal visszaesnek 2013-ban - tette hozzá.
Új vezetés az MNB élén
Parragh László megjegyezte: márciusban minden bizonnyal változás lesz a jegybank élén, ami filozófiaváltást is eredményezhet, és az inflációra, a gazdaságpolitikára is hatással lehet. Amennyiben az európai közösséggel az együttműködés reális lesz, akkor konszolidációs program indulhat, viszont ha az ország a kötelezettségszegési eljárásban marad, akkor folytatódhat az unortodox gazdaságpolitika. Úgy vélte, mind a két forgatókönyvnek van realitása.
A kamara elnöke szerint a jövő évben a magyar gazdaság változatlanul exportvezérelt lesz, a keleti nyitás ösztönzése tovább erősödik, ezt segíti majd a kereskedőházak működtetése, az Eximbank forráslehetőségeinek erősítése. A magyar ipar termelése jövőre 1-1,5 százalékkal bővülhet, ez főleg az elektronika és járműgyártás területén fog megjelenni az idei 0,8-1 százalékos visszaesést követően. A külkereskedelemben továbbra is erős pozitív mérleg várható, amit a külső adósság mérsékléséhez tud az ország használni. Az államháztartási hiány 3 százalék alatt maradhat 2013-ban is, de nem kizárt, hogy jövőre is kiigazításokra lesz szükség a költségvetésben, "ami végső soron a gazdaságon fog csattanni".
Unió és IMF-hitel
A kamara elnöke megjegyezte: nem lehet tudni, hogy mi lesz az ország ellen folyó túlzott deficiteljárással, ugyanis ez az Európai Unió politikai eszköze, jogilag Magyarországnak ki kellene kerülnie belőle, de nem biztos, hogy ez meg is történik. Azt sem tudni, hogy mi lesz az IMF-megállapodással, amely ha létrejönne, az olcsóbbá tenné az ország finanszírozását, ugyanakkor szűkítené a kormány mozgásterét, például vissza kellene lépni a monopóliumok szűkítésére irányuló intézkedésektől.
A kamara számítása szerint továbbra sem javul a vállalkozások jövedelmezősége, bár kisebb mértékben fog romlani, mint korábban: jövőre az adó- és szabályozási intézkedések hatására - a közműszektor nélkül - a versenyszektor jövedelmezősége133 milliárd forinttal romlik. Kedvező tendenciaként értékelni a kamara vezetője, hogy 2012-ben a kkv-hitelek aránya valamelyes emelkedetett annak ellenére, hogy a vállalati hitelezés folyamatosan csökken, és ebben nem várható változás. A kisvállalkozások finanszírozásában fontos szerepet játszott a Széchenyi Kártya Program bővítése.
A jövő év az európai uniós fejlesztési források felhasználása szempontjából meghatározó lesz, nem dőlt el, hogy 2014 után milyen stratégia mentén költi el az ország a rendelkezésre álló pénzeket. A felső politika szintjén világos az üzenet, a gazdaságfejlesztés irányába terelnék a forrásokat, ugyanakkor a középmezőnyben minden erő arra irányul, hogy folytatódjon a korábbi gyakorlat - mondta. A kamara elnöke szerint kulcskérdés lenne, hogy a magyar vállalatok minél több forrást tudjanak itthon tartani, felmérések szerint jelenleg a Magyarországon elköltött uniós források jelentős hányada a kivitelezés során a külföldi cégekhez jut.
A nemzetközi csomagszállítást is érintheti a katasztrófa.
