"Nem először jelölök elnököt a jegybank élére. (...) Ismerem, hogy megy ez a váltás. Ismerem, milyenek a pénzpiac reakciói, tudom, hogy milyen a magyar gazdaság reakciója. Van a fejemben egy elképzelés arról, milyen egy jó jegybankelnök. Van egy elgondolás arról, hogyan tudna jobban teljesíteni a jegybank és a magyar gazdaság megfelelő személyi döntések esetében" - fejtette ki az esti tévéműsorban a kormányfő, hozzátéve, hogy mindent kellő súllyal és alapossággal átgondolt, a megfelelő döntést pedig nagyon hosszú ideje készíti elő.
Matolcsy lesz az MNB-elnök? Kitérő választ adott Orbán
A kormányfő aláhúzta, hogy nem készül kormányátalakítására, arra a kérdésre ugyanakkor nem felelt, hogy Matolcsy György jelenlegi nemzetgazdasági minisztert jelöli-e az MNB élére, kitérő választ adott. "Ma hétfő van, pénteken kiderül" - mondta a riporter konkrét kérdésére, hozzátéve, hogy nem érkezett el az idő, hogy ebben a személyi kérdésben nyilatkozzon. Az új jegybankelnök hétfőn veszi át hivatalát, személyére a kormányfő tesz javaslatot.
Egyre több szál vezet Matolcsyhoz
A Privátbankár korábban úgy értesült kormányzati forrásokból, hogy a nemzetgazdasági tárcát egy ideje a legfelsőbb szinteken senki sem képviselte a kormányzati háttértárgyalásokon, megbeszéléseken és állománygyűlést is tartottak a tárcánál, ahol fontos személyi kérdések kerültek szóba. Minden jel arra mutat, hogy pénteken a meghallgatásra Matolcsy György érkezik majd.
Ezt alátámasztja az is, hogy a kormányfő szeretne az új jegybanki vezetéssel stratégiai partnerségben együttműködni, Orbán Viktor számára az MNB-elnöki poszt fontos bizalmi állás is egyben, a kormány ugyanis azt várja az új vezetéstől, hogy még inkább támogassa a gazdaság felpörgetését.
Úgy tudjuk, az eredeti forgatókönyv szerint már 3 hete bejelentették volna a jelöltet, de a kormány végül azért döntött a kivárás mellett, hogy "megszerettessék" Matolcsy Györgyöt a piaci szereplőkkel. A nemzetgazdasági miniszter korábban kifejtette, elképzelhetőnek tartja, hogy a jegybank nemkonvencionális eszközöket is bevessen a jövőben, és a gyenge forintot sem gondolta nagy problémának, mert szerinte az a gazdaságot támogatja (az exporton keresztül). Egy hónapja a WSJ-nek adott interjújában mégis szokatlan hangnemet ütött meg, melyben nyugtatni próbálta a befektetőket és a jegybankkal kapcsolatos álláspontját is finomította. Több elemző szerint ez volt a vízválasztó, innentől szinte konszenzus alakult ki a szakértők között, hogy valószínűleg Matolcsy veheti át az irányítást a Szabadság téren. Ne feledjük, a kormányfő hétfő este azt mondta, hosszú előkészítést igényelt a jelölés: vagyis nem feltétlenül "piackonform" személyt választhatott. Ebből a mondatból is arra következtethetünk, Matolcsy lehet a befutó.
Felfele buktatják?
Értesültünk olyan kormánypárti véleményekről is, mely szerint Matolcsy így szépen búcsúzhatna a nemzetgazdasági tárcától, és miközben a kormány a gazdaságpolitika eredményeit hangsúlyozza, egy, a piacok által sokkal inkább elfogadott szakembert lehet az NGM élére ültetni.
Az unortodoxia eredményei ugyanis legalábbis véleményesek, de nem teljesen meggyőzőek. Miközben a kormányváltás óta valóban sikerült a GDP arányában csökkenteni az államadósságot és a deficit is a referenciaérték alatt maradt az elmúlt években, a gazdaság tavaly 1,7%-kal visszaesett, ami nem fogható csak az eurózóna válságára és az aszályra (főleg miközben felpörögtek a hazai német autógyárak és beindult a kecskeméti Mercedes-gyár is). Az aktivitási ráta ugyan javult, de a foglalkoztatottsági statisztikák csak a közmunka-programok miatt lehetett a kirakatba tenni, miközben az árakat csak külön kormányzati intézkedésekkel sikerült lenyomni. A befektetők hozaméhsége és az eurózóna lassú kilábalása egyelőre segíti a finanszírozást, így nem kellett az IMF-hez fordulnunk. A sokszor adhocnak tűnő gazdaságpolitikai lépések ugyanakkor leépítették a piaci bizalmat Magyarországgal szemben, melyet egy új miniszter ismét felépíthet (legalább is a választásokig), a növekvő bizalom megmutatkozhat az országkockázati felárban, ami nemcsak a további kamatvágást segítheti, a hozamok további csökkenésén keresztül az állam kamatterheit is mérsékelheti.
Varga ugyanúgy lehet miniszter, mint legelőször
|
| A köztársasági elnök tárca nélküli miniszternek nevezi ki Varga Mihályt (fotó:archív) |
A nol.hu közben - szintén kormányzati forrásokból - úgy értesült, Matolcsy lesz a jegybank új elnöke, ez szinte biztos. Alelnöknek magával viheti a meglehetősen fiatal helyettes államtitkárát, Balog Ádámot, aki eddig az adóügyekért felelt (ő lehet Karvalits Ferenc utódja). A lap megjegyzi, a szakembert Matolcsy maga választotta, mert "fiatalkori önmagát" látja benne. Matolcsy parlamenti államtitkára, Cséfalvay Zoltán valószínűleg marad, Naszvadi György távozhat a tárcától, ahova a Belügyminisztéiumtól érkezhet erősítés Tállai András személyében, aki korábbi Orbán-ciklusban a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára volt.
Jutalom és bizalom?
A tárcát Varga Mihály veheti át Matolcsytól, aki a hiteltárgyalásokért volt eddig felelős, nemrég maga is arról beszélt, miután az egyeztetések zátonyra futottak az IMF-fel, megbízatásának sok értelme nincsen.
Varga kinevezése "jutalom" is lehet, hiszen a tárgyalás alatt sok kellemetlen pillanatot is át kellett élnie. Épp a tokiói IMF-közgyűlésen volt például, amikor a kormány elindította elhíresült IMF-kampányát ("Nem engedünk a Valutaalapnak"), amit a nemzetközi partnerek értetlenséggel és - a pletykák szerint - meglehetősen ingerülten fogadtak. A kampány elindításához a higgadt szakmaiságáról híres Vargának aligha volt köze, mégis neki kellett magyarázkodnia.
Varga Mihály az első Orbán-kormány alatt már volt pénzügyminiszter, 2000 decemberétől a 2002-es kormányváltásig. Érdekesség, hogy akkori elődje, Járai Zsigmond szintén azért távozott posztjáról, mert átvette az MNB irányítását.
A részvénypiac forgalma fél háromig 7,9 milliárd forint volt. 
