Honlapján publikálta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Költségvetési Tanácsnak (KT) készített jelentését, mely a jövő évi költségvetéshez tartozó kiegészítő információkat és az azokhoz készült minisztériumi háttérszámításokat tartalmazza.
|
| Mindig talál 100 milliárdot. Fotó: kormany.hu |
Meglepő módon a dokumentum azzal kezdődik, hogy az NGM mekkora bevételt vár a tranzakciós illeték jegybankra való kiterjesztéséből. A jelentés ma délelőtt került fel a honlapra, de a dokumentum végén nem szerepel dátum. Ez azért is érdekes, mert bizottsági meghallgatásán a tárcavezető tegnap már utalt rá, hogy ezt a tételt valószínűleg ki kell majd húzniuk a bevételek közül, mert a jegybankot "valószínűleg" nem lehet megadóztatni. Korábban Brüsszelben bizottsági források azt nyilatkozták, ha Magyarország kiterjeszti az illetéket az MNB-re, könnyen újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat ellenünk a hónap végén.
Megvan az MNB-től hiányzó 100 milliárd? Novemberben meg kellene állapodni az IMF-fel
| November közepétől (a hitelszerződés feltételezett aláírását követően) fokozatos 5%-os erősödésen megy keresztül a forint árfolyama 2013 végéig, ami ez alapján 266 HUF/EUR lesz a következő év végén. Ez 2012-ben mintegy 287,5, 2013-ban pedig 271,44 HUF/EUR átlagos árfolyamot jelent az NGM prognózisa szerint. |
Ez nemcsak kínos lenne, de valószínűleg kijjebb tolná a megegyezést a készenléti hitelkeretről szóló megállapodásról a nemzetközi szervezetekkel. Márpedig a dokumentumból kiderül, hogy a kormány novemberben meg akar állapodni az IMF-fel és a Bizottsággal. Ez a jegybankra terhelt tranzakciós illetékről való lemondás miatt is fontos lehet a kormánynak. Így ugyanis 116 milliárd esik ki a költségvetésből, amit pótolni kell. A 2013-as költségvetésben "pozitív kockázatként" szerepelt ugyan, hogy megegyezés esetén az állampapír-piaci hozamok esése és a forint erősödése miatt nőhet a kormány mozgástere, de a konzervatív terezés miatt ezzel alap esetben nem számol a jövő évi büdzsé.
A bankoktól 136 milliárd forintos bevételt remél az NGM a tranzakciós illetéken keresztül, a kincstári kör megadóztatásából pedig 10 milliárdot. A szaktárca komolyan számol a "jó" IMF-megállapodás hatásaival, ami a megegyezés után rögtön 50 bázispontos javulást hozhat a hozamokban, amit további 150 bázispontos csökkenés követ, míg a forint árfolyam 5%-os erősödése is javíthatja az egyenleget. Novemberi megállapodást feltételezve ez idén 7 milliárdos könnyebbséget jelenthet a büdzsének, jövőre pedig 102 milliárd forinttal csökkentheti a kamatterheket az NGM szerint.
Adóbeszedés: egy számot sem említenek
Az adóbeszedés hatékonysága kapcsán nem dobálózik számokkal a szaktárca, tavaly ezen a címen 40 milliárddal sikerül javítani a bevételi oldalt, a jövőre tervezett 160 milliárdot az elemzők azonban - akárcsak a KT - meglehetősen szkeptikusan fogadták. Az NGM itt a már meghozott intézkedéseket (NAV jogosítványainak kiterjesztése, a cégek készpénzforgalmának korlátozása, fordított áfa a mezőgazdaságban) sorol valamint feltételezi, hogy a kisebb cégeket érintő adószabályok egyszerűsítésével is javul az adómorál. Ezen felül megjegyzik, hogy folyamatosan vizsgálják majd az újabb hatékonyságnövelő eszközök bevezetését.
300 milliárdos akcióban a kormány
A jövő évi költségvetés legneuralgikusabb pontja az elfogadás előtt beterjesztett munkahelyvédelmi akcióterv, a 300 milliárdos adókönnyítés 85-90%-a (270 milliárd) az NGM szerint a versenyszférában fog realizálódni. Bár az akcióterv elsődleges célja a munkahelyek megtartása - ezt Orbán Viktor és Matolcsy György is többször hangoztatta - az NGM mostani tanulmánya úgy számol, hogy az adókönnyítés miatt 20 ezer munkahely jön létre a versenyszférában. A szaktárca szerint a 270 milliárdos pakk 15%-a mehet béremelésre, az NGM azzal számol, hogy 0,5%-os emelés realizálódhat az akcióterv hatására. Az adókönnyítésből eredő megtakarításokból 10 milliárdot forgathatnak vissza a cégek a gazdaságba beruházásokon keresztül.
A Munkavédelmi Akcióterv első körös makrogazdasági hatásainak köszönhetően mintegy 220 milliárd forinttal emelkedik a rezidens háztartások rendelkezésre álló jövedelme. 87,5%-os fogyasztási rátával számolva ez azt jelenti, hogy a háztartások fogyasztása mintegy 193 milliárd forinttal bővül - számol az NGM.
Lesz itt bevétel!
A szaktára szerint az adócsökkentés után létrejövő munkahelyek 15,4 milliárd forint adó- és járulékbevételi többletet generálnak, a béremelésből pedig 18,4 milliárdnyi plusz adó folyik majd be az államhoz. A vállalatok többletjövedelméből 5-8 milliárd forintnyi társasági adóbevételre számít az NGM, a háztartások növekvő fogyasztásából pedig 33 milliárd forint áfa- és 5 milliárd forint jövedéki adó folyhat be az alapszcenárióhoz képest. A szaktárca szerint tehát az akcióterv hatása eredményszemléletben 77-80 milliárd forintot hozhat a konyhára jövőre. Az NGM számításai szerint a költségvetési szerveknél 30 milliárd forint szabadul fel az akcióterv következtében - vagyis összesen közel 100 milliárd forint többletbevétel keletkezik majd a program után. Ez szintén fedezheti azt az összeget, ami az MNB megadóztatásának elhagyása miatt kiesik. Most már érthető, miért volt olyan nyugodt Matolcsy György mikor tegnap a kieső 116 milliárdról faggatták a képviselők.
Nem kapta meg a díjat. 
