Angelique Coetzee volt az első orvos a világon, aki omikronnal diagnosztizált betegeket kezelt. A dél-afrikai Pretóriában élő egészségügyi szakember, egyben a Dél-afrikai Orvosszövetség elnöke a közelmúltban a Die Weltnek adott interjút, amelyben elhallgattatási kísérlettel és a válság túlreagálásával vádolt meg egyes nyugati országokat a koronavírus-variánssal kapcsolatban.
Azt mondták nekem, nyilvánosan ne jelentsem ki, hogy ez egy enyhe betegség. Azt kérték, hogy tartsak távolságot az ilyen megnyilatkozásoktól és mondjam azt, hogy ez egy komoly betegség. Ezt elutasítottam
- fogalmazott a német lapnak.
Hozzátette: a kórkép alapján nincs jele annak, hogy komoly megbetegedéssel van dolgunk, a lefolyás nagyrészt enyhe. Ez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója szerint azt jelenti, hogy a betegeknek elég az otthoni kezelés, kórházi vagy oxigénellátás nem szükséges. A Delta variánsnál azt tapasztalták, hogy a betegek plusz oxigénre vagy akár lélegeztetőgépre is szorulhatnak, az omikronnál azonban általában nem ez volt a helyzet.
Nyugati nyomás
Angelique Coetzee szerint megpróbálták megakadályozni, hogy a valóságot mondja, de ez nem sikerült nekik. Egyszer ugyanakkor elege lett, és azt mondta: Dél-Afrikában ez egy enyhe megbetegedés, Európában azonban nagyon komoly – ez volt, amit „az Önök politikusai” hallani akartak.
A lap kérdésére, miszerint nyugati kormányok vagy dél-afrikai hatóságok gyakoroltak rá nyomást, azt válaszolta: nem a dél-afrikai hatóságok. Az ismételt kérdésre, hogy akkor a nyugati világ államai voltak-e azok, kifejtette:
Nem veszek részt politikai küzdelmekben. De igen, néhány ország Önöktől kritizált engem. Hollandiában, Nagy-Britanniában azt kérdezték a tudósok: „Hogyan állíthatja, hogy ez egy enyhe betegség? Ez egy súlyos betegség. Nézze meg a mutációkat.” A beszámolóim kihozták őket a sodrukból.
Hozzátette: egy pandémia során fontos figyelni az orvosok tapasztalataira, akik napi szinten kezelnek betegeket, meg kell őket kérdezni a kórképről. Nem szabad csak a tudósok, professzorok véleményére hallgatni, akik nem érintkeznek a páciensekkel. Szerinte ebben a tekintetben nem sikerült tartani az egyensúlyt.
A dél-afrikai orvos úgy véli, hogy a kormányok egyértelműen túlreagálták az omikront. Beszélt arról is, hogy meg kell tanulnunk együtt élni az új variánsokkal és használni kell a józan eszünket. A járványügyi intézkedéseket kombinálni kell: az oltás fontos, de egy új hullámnál kezdetben a legfontosabb a maszkhordás és a távolságtartás. A határok lezárása viszont nem segít, mivel a vírus úgysem áll meg a határnál.
Messzire nyúló érdekek
Angelique Coetzee végezetül kifejtette: lassan tanulunk a hibákból, minden a politikai helyzettől és attól függ, hogy a tudomány egyes képviselői hogyan akarják érvényre juttatni a programjukat. Úgy véli, egyes tudósok saját érdekeiket tartják szem előtt, nem pedig a közjót,
és az összes tudósnak nyilatkoznia kellene arról, vannak-e kapcsolatai gyógyszeripari cégekkel, és kapnak-e pénzügyi ellentételezést, ha bizonyos termékeket támogatnak – tudni kell, milyen érdekeket követnek.
Ami az európai tapasztalatokat illeti, korábbi körképünkből kiderült: bár az omikron soha nem látott csúcsokra lökte az új koronavírus-fertőzöttek számát sok országban, a kórházban kezeltek és az áldozatok száma stagnált vagy csak relatíve kis mértékben emelkedett.
Részben emiatt számos ország jelentősen enyhített a korlátozásokon, vagy már fel is oldotta azokat. Az EU-ban elsőként Dánia lépett:
Mi a helyzet itthon?
Ami Magyarországot illeti, itthon február elején tetőzött az omikron hullám: akkor a diagnosztizált fertőzöttek száma napi mintegy 16 ezer volt heti átlagban. Ez több mint másfélszerese a 2020-2021-es csúcsértéknek. Február eleje óta csökken ez a mutató.
A kórházban kezeltek száma a január közepi 2500-ról mostanra 5000 fölé nőtt, de ez még mindig jóval elmarad a korábbi, 12 ezer feletti csúcsértékektől. Mintegy 200-an vannak lélegeztetőgépen – sokkal kevesebben, mint a tavaly tavaszi csúcs idején (akkor mintegy 1500-an szorultak ilyen kezelésre).
A koronavírussal összefüggésben elhunytak száma a január végi napi 60 környékéről 90 környékére emelkedett a heti átlagokat nézve. Ez szerencsére szintén elmarad az eddigi, 250 körüli csúcsértékektől.
Összegezve:
az omikron Magyarországon is rekordszámú fertőzéssel járt, de a kórházban kezeltek és az elhunytak száma szerencsére jóval kisebb mértékben nőtt.
Tehát a hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy ez a koronavírus-variáns általában jóval enyhébb lefolyású betegséget okoz a korábbi verziókhoz képest.
A BUX 128 831,58 pontos történelmi csúcson zárt. 
