Hideg szelek fújnak az utóbbi hetekben Moszkvában. Bár a kormányzat 50 dolláros hordónkénti olajárral kalkulálta ki az idei központi költségvetést, az jelenleg 30 dolláron áll. Sőt, a jelek szerint a Kreml urai arra a meggyőződésre jutottak az elmúlt napokban, hogy az olajár visszapattanására a közeljövőben nincsen esély. Putyin a napokban elismerte, hogy az orosz gazdaság 3,8 százalékkal zsugorodott 2015-ben, az infláció pedig 12,7 százalék volt. Az orosz jegybank jelentése szerint a 2014-es 153 milliárd dollár után tavaly 58.9 milliárd dollár volt a nettó tőke-kiáramlás az országból.
|
| Vlagyimir Putyin (MTI/EPA/Ria Novosztyi/Kreml/Pool/Alekszej Druginyin) |
Az orosz GDP a 2013-as 2100 milliárd dollárról – amikor az ukrán krízis elkezdődött – az idei várható 1000 milliárd dolláros szintre zsugorodott. Az egy főre jutó GDP ugyanezen időszak alatt 15 000 dollárról 7 000 dollárra zuhant. Putyin idén eddig már nyilvánosan négy alkalommal nyilatkozott, és kérte a kormányt, az üzleti szektort és közvetlenül a lakosságot is, hogy „készüljön fel a legrosszabbra” is. A múlt héten hiába vártak a pénzükre az orosz nyugdíjasok Novoszibirszkben, a postán a legtöbbjükkel azt közölték, hogy nem fizetnek nekik, mert januárra nem kapták meg az átutalást.
Kurzusmódosítás Ukrajna ügyében
|
| Káncz Csaba |
Szembesülve a nyomasztóan nehéz gazdasági helyzettel, és Irán pozíciójavulását látva a karanténből kikerülvén, Moszkva a nyugati szankciók feloldásán kezdett dolgozni. Putyin a napokban a német Sildnek adott exkluzív interjújában arról beszélt, hogy megbízik Angela Merkelben, örülne, ha újra lennének G8-találkozók, és szeretné, ha normalizálódna Oroszország viszonya a NATO-val.
A Kreml urainak mintha az is derengeni kezdene, hogy az ukrán stratégiájuk nem működik: bár megszerezték a Krím-félszigetet, de Ukrajnát elvesztették. A katonai megoldás nem jelentett áttörést Donbaszban, mivel a Kreml nem dobott át olyan mennyiségű hadianyagot, amely a teljes győzelmet biztosította volna az országban. Ahogy pedig az idő halad, Moszkva ráhatása Kijevre – beleértve az energiát, adósságot és a kereskedelmet – egyre csökken.
Bennfentesek pozitív jelnek tartják, hogy Putyin a múlt év végén Borisz Grizlovot, egy igazi politikai nehézsúlyút – volt belügyminisztert – nevezte ki képviselőjének az ukrán béketárgyalásokra. Egy fontos olvasata lehet a kinevezésnek, hogy Moszkva komolyan óhajtja a megegyezést Kijevvel és mindkét fél számára elérhető kompromisszumra törekszik.
Szintén figyelemre méltó, hogy Victoria Nuland az USA külügyminisztériumának hírhedt magas rangú diplomatája a múlt héten Ukrajnáról folytatott beható tárgyalást Vladiszlav Szurkovval, Putyin egy másik közeli tanácsadójával Kalinyingrádban. Mindkét fél utólag konstruktívnak minősítette a tárgyalásokat. Egyes források szerint Moszkva kiemelt jogosítványokkal rendelkező autonómiát akar látni a Donbasz régiója számára.
A hazai vonatkozás
A magyar miniszterelnök február 17-én utazik Moszkvába az orosz fél kérésére, pontosan egy évvel azután, hogy Putyin látogatott Budapestre. A tárgyalásokon kardinális témának tekintett Paks II projekt számára nem kedvezőek az előjelek, orosz híradások nagyberuházások elhalasztásairól visszhangzanak. Szergej Sztorcsak pénzügyminiszter-helyettes pedig január 18-án kijelentette, hogy Moszkva fontolóra vette a külföldi kormányoknak szánt kölcsönök leállítását.
Anyagi gondokkal küzd a bővítési projekt hitelezésére kijelölt Vnyesekonombank is. A Bloomberg december végi jelentése szerint az állami pénzintézet részben azért került bajba, mert az orosz gazdaságon végiggyűrűző fizetési válság miatt egyre több vállalat képtelen hiteleinek törlesztésére, részben pedig azért, mert az orosz–ukrán konfliktus miatt tiltólistára került, és nem fér hozzá hitelezéshez is szükséges nyugati pénzpiacokhoz.
Ha az oroszok tényleg visszavonulót fújnak a Paksi bővítési projektből – amelyre Budapest már tízmilliárdokat költött –, azzal beütnék az utolsó koporsó-szöget a hazai Keleti Nyitás stratégiájába. Eddig ugyanis így állnak a kormányzat által felépített keleti front pozíciói: az azeri és kazah valuták összeomlottak az elmúlt fél évben, ugyanezen időszak alatt a török elnök polgárháború szélére sodorta az országát, a kínaiak pedig felkészültek gazdaságuk kemény földet-érésére.
Káncz Csaba jegyzete
