Amerika rendkívüli nyitottságának, kultúrájához kapcsolódó rugalmasságának köszönheti, hogy az utóbbi években jobb gazdasági teljesítményt és magasabb foglalkoztatást tudott felmutatni, mint Európa – jelenti ki az alapblog.hu-nak Jared Bernstein professzor, aki éveken át Joe Biden amerikai alelnök gazdasági főtanácsadójaként dolgozott.
Nem lép a Fed?
A Bernstein által irányított gazdaságpolitikai kutatóműhely (Center for Budget and Policy Priorities) egyébként lefelé korrigálja mind az amerikai, mind a nyugat-európai gazdasági növekedés várt ütemét, minden területen visszaesést prognosztizálnak. Emiatt Jared Bernstein szerint az amerikai jegybank nem fogja beindítani a kamatemelési ciklust az ősszel, arra csak később és a vártnál lassabb ütemben kerül sor.
A nyugati kapitalizmus létezése óta nem volt ilyen mértékű a jövedelmek közti differencia, a professzor azonban mégsem gondolja, hogy a rendszer válságban vagy mélyebb krízisben lenne, mint általában. „A differencia az európai és az amerikai hozzáállásban az európai és az amerikai kapitalista modell különbségéből fakad. Az Egyesült Államok társadalma és főként gazdasága sokkalta – jó vagy rossz értelemben – felszabadultabb, kötöttségektől mentesebb. A technológiai fejlődés vívmányai a tudományos, innovációs műhelyekből pillanatok alatt átterjednek a reálgazdaságba, hatásuk azonnal érződik a mindennapok világában.
|
A munkanélküliségi adat mindent átír? Legutóbb, július végén sem változtatott az irányadó kamat 0-0,25 százalékos szintjén a Fed. A FOMC akkori ülésen immár az ötödik egymást követő alkalommal szavazott egyhangúlag a kamatok szinten tartása mellett. Ugyanakkor a múlt héten a vártnál kicsivel kevesebb, 215 ezer új munkahely jött létre júliusban az Egyesült Államokban. A piac 223 ezerre számított. A munkanélküliségi ráta 5,3 százalék lett, ami hét éve a legalacsonyabb érték. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó hét elemzőből hat szerint a munkaerő-piaci adatok elég erősek ahhoz, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szeptemberben megemelje az irányadó kamatot. |
Európa e tekintetben mindig is statikusabb, ha úgy tetszik zártabb állapotban volt. Polgárait ugyanakkor ezzel a zártságával jobban megvédi a külvilág minden radikális – nemcsak rossz, hanem jó – behatásától is.”
Bernstein a Fed kamatemelésével kapcsolatos meglátásairól is nyilatkozott: „úgy gondoljuk, a Fed is belátja, hogy Amerika gazdasága a korábbi várakozásokhoz képest gyengébben teljesít, és ezzel a piacok is kénytelenek lesznek hamarosan számolni. Tehát azt gondoljuk, hogy később és lassabban fog lépni a Fed, miközben a tőkepiacokon is ereszkedni kezdenek az árfolyamok.”
A Trump-rejtély
„Amerika Donald Trumppal randevúzik, jár és bújik ágyba, de a végén Hillaryt (Clintont) veszi feleségül” – válaszolta a szakember a Donald Trump-rejtélyhez kapcsolódó kérdésre. „Ezen mondandóm mögött nagyon lényeges történelmi, szociológiai és egyéb tudományos megfigyelések húzódnak meg, melyek a beszélgetésünkben felvetett egyéb kérdések megválaszolásához is hozzásegítenek. Nagyon lényeges különbség ez Európához viszonyítva. Az öreg kontinens ugyanis – noha lakói sokkal kifinomultabbnak, igényesebbnek látszanak – mégis újra és újra azt bizonyítja, hogy Berlusconikkal randevúzik, velük bújik ágyba, és aztán Berlusconikkal köt házasságot is” – tette hozzá a professzor.
Felkavart állóvíz
Az biztosan látszik már most, hogy Donald Trump szépen fel tudja kavarni a politikai állóvizet azzal, hogy olyan témát tart a közbeszédben, amelytől most minden, nem Tea Party-s republikánus látszólag fejvesztve menekül 2008 óta.
A bevándorlás kérdése utoljára nagyjából Ronald Reagen elnöksége alatt volt erőteljesen az agenda része, egyes republikánusok viszont ezzel nagyon jól rátapintottak arra a feszültségre, amely az amerikai munkásosztályban uralkodik: munkanélküliség alig csökken - a jegybank szerepét betöltő Fed éppen emiatt nem akarja megvágni még az alapkamatot - a bérek pedig nem emelkednek, viszont 1989 óta évente egymillió bevándorló érkezik az ígéret földjére, leginkább Mexikóból - véli Káncz Csaba, külpolitikai elemző, aki nemrég a Napi Kommentárban mesélt az amerikai elnökválasztás botrányáról.
