Rengeteg halott és óriási gazdasági kár: ezt hozza a magyaroknak a pazarlás

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Így pusztítja magát az emberiség

A Magyar Energiahatékonysági Intézet összeállítása felhívja a figyelmet: Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) korábbi összeállítása szerint  a rossz levegőminőség a magas vérnyomás, táplálkozási kockázatok és dohányzás után ez a legnagyobb veszélyforrás az emberi egészségre.

Az energiatermelés és -felhasználás – különösen a rosszul szabályozott vagy nem hatékony tüzelőanyag-felhasználás – a legnagyobb súlyú emberi eredetű légszennyező kibocsátás: a szálló por koncentráció 85 százaléka és szinte az összes kén-oxid és nitrogén-oxid kibocsátás innen ered.

Óriási károk - Magyarország a kétes lista élmezőnyében

A WHO becslése szerint a légszennyezés miatt kialakult betegségek és korai halálozások okozta kár csak Európában eléri évente az 1600 milliárd dollárt, mely a teljes Európai Unió GDP-jének mintegy tíz százaléka.

Május elején egy riasztó statisztika jelent meg a hazai légszennyezettségi adatokról is. Kína után Magyarországon a legmagasabb - millió lakosra számítva - a légszennyezettség miatti halálozások száma.

A Statista Forbes-ban megjelent infografikája, amely egy OECD tanulmányban közölt statisztikán alapszik.

Ha a WHO adataiból indulunk ki, hazánkban a légszennyezés okozta kár évi 40 milliárd dollár, ami a hazai GDP 19 százaléka.

A magyar betegség: nem új erőmű kell, hanem kevesebb energiát kell használni

A MEHI összeállítása szerint a széndioxid-kibocsátás kb. harmada, valamint a teljes primer energiafelhasználás 40 százaléka az épületállományhoz kötődik. Az energiatakarékosság ösztönzése tehát – beleértve az épületek energiahatékonyságának javítását – egyszerre hatékony eszköz az ország energia- és importfüggőségének csökkentésére és a külkereskedelmi mérleg javítására, valamint a károsanyag-kibocsátás csökkentésére és a légszennyezettség mérséklésére is.

„Az energiahatékonyság a tudatos energiafelhasználás egyik első és legfontosabb lépése. A drágán, sokszor szennyező módon előállított energiát még mindig pazarlóan használjuk. Uniós összehasonlításban a magyar gazdaság nagymértékben energiaigényesnek számít. 2014-ben egységnyi GDP termeléséhez az uniós átlagnál 76 százalékkal több energiát kellett felhasználni. Az amerikai ACEEE (American Council for an Energy-Efficient Economy) állapította azt meg, hogy új áramtermelő kapacitásokat legolcsóbban nem új erőművekkel, hanem a hatékonyság növelésével biztosíthatjuk. A legolcsóbb, és a leginkább környezetbarát energia az, amit fel sem használunk” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.