|
Nem egyforma elkötelezettség A hatok külügyminiszterei szombaton Berlinben egy közös közleményt adtak ki, miszerint "a különböző uniós tagországok nem egyforma elkötelezettséggel akarják a szorosabb európai egységet", meg kell találni a módját annak, hogy "ezt jobban lehessen kezelni". Kifejtették: komolyan veszik, hogy "az EU most tapasztalható működésével való elégedetlenség megnyilvánul társadalmaink egyes részeiben", és azon vannak, hogy "az EU jobban működjön minden állampolgára érdekében". A legfontosabb feladatuknak "az EU egységének megőrzését" tűzték ki. |
Nem hívja meg egymást a 6 és a 21
Külügyminiszteri találkozót szerveznek Varsóban azon 21 európai uniós tagország számára, amelyek nem vettek a hat alapító tagállam szombati berlini külügyminiszteri megbeszélésén - erősítette meg a PAP hírügynökségnek Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő.
A PAP azon kérdésére válaszolva, hogy a varsói találkozóra az Európai Unió hat alapító tagjának külügyminisztereit is meghívták-e (lásd keretes írásunkat), Bochenek a német külügyminiszternek, Frank-Walter Steinmeiernek a hatok szombati találkozója után tett nyilatkozatára utalt, miszerint az uniós tagállamok "kisebb és nagyobb csoportokban találkozhatnak". "Találkozni különféle formátumokban lehet"- folytatta a szóvivő, hozzátéve: a lengyel vezetők úgy találtak, érdemes azokkal is beszélni, akik a berlini egyeztetésen nem vettek részt.
Szuverén államok uniója?
A találkozó lehetséges tartalmát illetően Bochenek elmondta: "annak a koncepciónak a körvonalairól" egyeztetnek, mely alapján az Európai Unió a Brexit után működhet. Úgy vélte: Európa "erős alapokon kell, hogy épüljön", mégpedig azokon az értékeken, "melyekről az uniós projekt kezdeményezői, köztük Robert Schuman beszéltek".
"Olyan helyzetet kell megteremtenünk, hogy az EU szuverén államok uniójává váljék" - mondta a kormányszóvivő, hozzátéve: az Egyesült Királyság példája azt mutatja, hogy az európaiak "éppen ezt akarják". "Az összes tagállamot partnerként kell kezelni, mert nincsenek olyan országok, melyek mások felől dönthetnének" - fejtette ki.
Jaroslaw Kaczynski, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke pénteken elmondta: a Brexitre adandó pozitív válasz az lenne, ha megreformálnák az EU-t, új európai alapszerződés kidolgozására van szükség. Hangsúlyozta: Lengyelországban "nem merült fel az EU-ból távozás gondolata". A háttérről itt írtunk: Még a nagyhangú szabadságharcos barátaink is berezeltek a brit kilépéstől >>
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
