A legnagyobb bankok is kaptak büntetést. Így többek között az OTP, az Erste, a Raiffeisen, a Takarékbank, a Cib. Az MNB azt vizsgálta, hogy a pénzügyi intézmények a jogszabályban rögzített határidőben és megfelelő tartalommal küldik-e meg a fogyasztóknak a szerződéskötést követő tájékoztatásokat. Ezek az igénybe vett pénzügyi termékekről kell, hogy szóljanak. A díjakról és olyan információkról, amelyek segítik az ügyfelet a döntéshozatalban.
Fő hibák: a fogyasztó kérésére történő egyedi kimutatások 90 napon belüli rendelkezésre bocsátása, előtörlesztési igény esetén a kapcsolódó információk megadása, az Országos Betétbiztosítási Alapra (OBA) vonatkozó tájékoztató aktualizálása és a betétekkel kapcsolatos rendszeres tájékoztatás.
Az MNB az adós elmaradása esetén a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR) történő adattovábbítással kapcsolatosan is hiányosságot tárt fel. A jogszabályi elvárások szerint a KHR adattovábbítást megelőzően 30 nappal és az adattovábbítást követő 5 munkanapon belül tájékoztatni szükséges az adósokat. Márpedig a vizsgálat a bankok több mint felénél talált olyan ügyfeleket, akiknek csak a jogszabályi határidőn túl küldték meg az értesítéseket.
A fizetési számlák, valamint a hitelszerződések lezárását követően a pénzügyi intézményeknek 30 napon belül szükséges egyértelmű, közérthető és teljes körű kimutatást küldeniük. E tájékoztatási kötelezettség teljesítése tekintetében mind a 10 vizsgált intézmény esetében hiányosságok merültek fel.
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
