"Paradox módon"
A piaci környezetben bekövetkezett megnyugvásnak köszönhetően Magyarország elkerülte, hogy megállapodást kelljen kötnie a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), egy uniós túlzottdeficit-eljárást azonban még kilátásba helyezhetnek - írta a Wirtschaftsblatt nyomtatott kiadása.
Hosszú hónapokig a magyar szuverén államadósság felárának alakulását egyetlen dolog határozta meg: az, hogy létrejön-e egy megállapodás az IMF-fel - mutatott rá a cikkíró. Paradox módon ugyanezek a piacok gondoskodtak most arról, hogy a megállapodás - mint ahogy azt Birgit Niessner, az Erste Csoport vezető elemzője megfogalmazta - "határozottan lekerült a napirendről" - tette hozzá (a tárgyalásokért korábban felelős Varga Mihály ebbéli tisztéről már le is mondott).
A tízéves futamidejű államkötvények kamata legutóbb 6,5 százalék körül alakult, tavaly ilyenkor még 10,5 százalék volt. Miután a felárak csökkentek, csökkent egy IMF-megállapodás szükségessége is - írta a lap. A vele járó feltételek és az ahhoz kötődőnek érzett szuverenitásvesztés miatt a kormány amúgy sem igazán akart megállapodást - vélte a szerző.
Van még itt egy kis gond
A Wirtschaftsblatt szerint továbbra is megoldatlan egy, az EU-val szembeni látens konfliktus. Ha a magyar deficit meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) három százalékát, lehetséges, hogy az unió túlzottdeficit-eljárást akar majd indítani. Ez azonban meglehetősen pontatlan interpretálása a magyar helyzetnek, a deficitcélt ugyanis tavaly teljesítettük, a tartalékok zárolásával és egy 1%-os vagy afeletti növekedéssel szinte biztos, hogy idén is összejön (az Európai Bizottság legfrissebb prognózisa szerint 2013-ben nem fog ez sikerülni). A túlzottdeficit-eljárás pedig 2004 óta tart ellenünk, az európai pénzügyminisztrerekből álló Ecofin májusban arról dönthet, hogy kikerülünk ez alól, vagy határozatot hozhat arról, hogy a kohéziós alapok egy részét zárolják (ez nagy csapás lenne a beruházásokra)
Az Economist Intelligence Unit elemzői szerint a deficit három százalék alatt tartásához 120 milliárd forint értékben kellene végrehajtania bevételnövelő és takarékossági intézkedéseket. Nem tudni, hogy a kormány kész-e erre - írta az osztrák gazdasági lap (Varga Mihály ma úgy nyilatkozott, nem lesz szükség megszorításokra, a GKI mai tanulmánya szerint 200 milliárdos csomagra is szükség lehet).
A Handelsblatt szerint oda a független jegybank
A Handelsblatt című német üzleti lap Matolcsy György jegybankelnöki jelöléséről számolt be hétfői számában.
A kormány meghosszabbított karja című írás szerzője, Stefan Menzel kifejtette, Orbán Viktor ugyan azzal indokolta Matolcsy jelölését, hogy kormányzati tapasztalattal rendelkező szakemberre van szükség a Magyar Nemzeti Bank élén, de "gazdasági miniszterként" éppen Matolcsy a "felelős" azokért az >>unortodox módszerekért<<, amelyeket értetlenséggel fogadtak különösen a külföldi befektetők körében".
Hozzátette: a "megszegett adózási ígéretek, az eddigi jegybankelnök, Simor (András) ellen intézett támadások - mindez jórészt Matolcsy György számláját terheli", most pedig "nagy az aggodalom pénzügyi szakértők körében, hogy a budapesti nemzeti bank az Orbán-kormány meghosszabbított karja lesz, és politikai tevékenységet fejt majd ki".
Matolcsy a pénteki parlamenti bizottsági meghallgatásán igyekezett eloszlatni pénzügyi piacokon jelentkező aggodalmakat, de "a budapesti pénzügyi világ legtöbb ismerője" ezt csupán "politikai retorikának tartja, nem pedig a jegybanki függetlenség megóvására irányuló akarat megnyilvánulásának" - fejtette ki a német üzleti lap szerzője.
Rólunk írják: "látens konfliktus" és "elfoglalt jegybank"
Az IMF-tárgyalásokról és magyar makrogazdasági adatokról közölt elemző írást a Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági lap. A Handelsblatt című német lap pedig arról értekezik, hogy most már nem független az MNB.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 423,84 pontos, 0,4 százalékos emelkedéssel, 105 146,55 ponton zárt pénteken. 
