Az államháztartás uniós módszertan szerinti egyenlege 2011-ben 1204,6 milliárd forint többlettel zárt, ami a GDP 4,3%-át jelenti. Az egyszeri tételek nélkül a költségvetési hiány - a vállalt 2,94 % helyett - 2,43% lett, amely az előző évek eredményeihez és más országok adataihoz képest is óriási siker - írta szerkesztőségünknek megküldött közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. Bár ezzel kapcsolatos adatközlés ma nem volt (a fizetési mérlegről közölt adatot az MNB), a gazdasági tárca egy kitörő optimizmusról árulkodó közleményt fogalmazott meg.

Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter

Örülnek a hiányadatnak, a brüsszeli eljárásról megfeledkeznek

"A rendszerváltás óta Magyarországon még soha, egyetlen kormány sem tudta költségvetési többlettel zárni az évet. Az tehát, hogy 2011-ben a kormány a költségvetést pozitív egyenleggel zárta, egy egészen kivételes helyzet. Még akkor is, ha ebben néhány különleges intézkedés is szerepet játszott" - írja a szaktárca. A "néhány" tétel között találjuk a 3000 milliárdos nyugdíjvagyont, melyet a kormány már elköltött - ugyanakkor a nyugdíjrendszerből ez az összeg továbbra is hiányozni fog.

A kormány a múlt évre vonatkozó költségvetés elfogadásakor azt vállalta, hogy – az évközbeni egyszeri tételek nélkül - a hiány 2,94% lesz. "Ennek fényében még jelentősebb, hogy a kitűzött célhoz képest mintegy fél százalékkal kisebb hiánnyal zárt a büdzsé. 2004 óta ez volt az első év, hogy az EU által előírt 3% alatt tudtuk tartani a költségvetési hiányt" - lelkendezik tovább a gazdasági tárca.

A közlemény nem szól a túlzottdeficit-eljárásról, pedig ebben is igen "nagy" eredményt ért el Magyarország: Brüsszel úgy döntött a kohéziós pénzek egy részének befagyasztásáról, hogy a cél alatt volt a tavalyi hiányunk. Soha senki ellen nem lépett még életbe az eljárás ezen szakasza, ebben is mi vagyunk az elsők.
A fent már említett egyszeri tételek miatt aggódik ugyanis az Európai Bizottság, Brüsszelben arra kíváncsiak, milyen garanciákat tud felmutatni a kormány azon a téren, hogy a hiányszám a következő években is megfelelő lesz - különadók és a nyugdíjpénzek nélkül.

Az egykulcsos adórendszer a csodafegyver?

Az NGM szerint a tervezetthez képest sokkal kedvezőbb hiány egyértelműen az arányos, egykulcsos adórendszernek köszönhető. Az új rendszer 40 ezer új munkahelyet teremtett (az aktivitási ráta nőtt, de a munkanélküliségi ráta továbbra is magas - A szerk.), mintegy 6%-os reálkereset növekedést produkált, jelentősen javította a gyermekes családok anyagi helyzetét és hozzájárult a gazdaság kifehéredéséhez.  Az arányos, egykulcsos adórendszernek köszönhető 60 milliárd forintos többletbevétel pedig hozzájárult a pénzügyi konszolidációhoz is - írja a szaktárca. Noha az egykulcsos adó "eredményeiről" még talán korai beszélni, hiszen a NAV csak szeptemberben közli a 2011-es évre vonatkozó adóelszámolásokat (az adórendszer "érdemeiről" és a reálkeresetekre gyakorolt hatásáról korábban Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértőt kérdeztük).

"Nem bíztak bennük"

"A vártnál pozitívabb államháztartási hiány alakulását azért is tekintjük jelentős előrelépésnek, mert sem a nemzetközi pénzügyi szervezetek, sem a hazai elemzők többsége nem bízott abban, hogy a Magyar kormány képes – az egyszeri tételek nélkül - az államháztartás hiányát 3% alatt tartani. A 2011-ben elért 2,43%-os költségvetési hiány jelzésértékű arra vonatkozóan is, hogy a magyar kormány a kézben tartott, fegyelmezett államháztartási gazdálkodás mellett 2012-ben is tudja teljesíteni a kitűzött 2,5%-os, 2013-ban pedig a 2,2%-os hiányt" - szögezi le az NGM.