|
| Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülése 2018. június 28-án. (MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq) |
Giuseppe Conte új olasz kormányfő már az első uniós csúcstalálkozóján nagy port kavart: gyakorlatilag a találkozó összes kérdését blokkolta addig, amíg nem került napirendre a számára (és lássuk be: az egész EU számára) legfontosabb ügy, a migrációval kapcsolatos vita. Miután azonban kulcsfontosságú megállapodás született a bevándorlás kezeléséről (itt írtunk róla részletesen), érkeznek a bejelentések a többi témában is.
Hajnalban megállapodás született ugyanis az Oroszország ellen elrendelt európai uniós gazdasági szankciók hat hónappal való meghosszabbításáról is. Ezek azok a szankciók, amelyeket a Krím bekebelezése, Ukrajna destabilizálása miatt 2014. júliusában szabott ki az EU Moszkvára. Az intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.
Az MTI által idézett bennfentes források szerint az uniós állam- és kormányfők a hajnalig tartó migrációs egyeztetést követően nagyon rövid vita után jóváhagyták a büntetőintézkedések meghosszabbítását. A szankciók egyébként nem sok eredményt hoztak az elmúlt 4 évben, így egyre erősebbek azok a hangok az EU-n belül, amelyek szerint fölösleges vagy méginkább káros fenntartani őket - elsősorban Németország puhítaná a szankciókat. Sigmar Gabriel német külügyminiszter többször felvetette a lazítás lehetőségét.
Népszavazással akár Oroszországhoz is csatlakozhatnak. 
