|
| Vlagyimir Putyin és Donald Trump. (Illusztráció, AFP) |
Óriási felzúdulást keltett az ENSZ Katowiczében zajló klímacsúcsán az USA és Oroszország: összefogtak Szaúd-Arábiával és Kuvaittal, hogy lesöpörjék az asztalról az államszövetség októberi, apokalitpikus klímajelentésének javaslatait. A dokumentum iránymutatásában foglaltak biztosítanák, hogy az iparosodás előtti időszakhoz képest 1,5 Celsius fokon belül tartsuk a Föld melegedését. Ehhez viszont nagy változtatásokra lenne szükség a globális gazdaságban, melyeknek a fosszilis tüzelőanyagok ipara, köztük az olajágazat látná a legnagyobb kárát.
A Guardian beszámolója szerint a visszalépés sokkolta a többi ország küldöttét a klímacsúcs vasárnap esti vitáján. A klímatudósok pedig most amiatt kezdtek el aggódni, hogy ezzel a gesztussal Donald Trump amerikai elnök gyakorlatilag a klímaváltozás tagadóinak élére állt, és a jövőben a passzív ellenállásból átlendül a munkásságuk aktív aláásásába.
Az ENSZ klímaügyi csoportjának október eleji jelentése lesújtó képet festett a bolygó állapotáról: megállapították, hogy már csak tizenkét évünk maradt arra, hogy megmentsük a Földet. A globális károsanyag-kibocsátást a számításaik szerint ugyanis 2030-ig van már csak lehetőségünk drasztikusan csökkenteni - hogy aztán 2050-ig teljesen meg is szüntessük - ahhoz, hogy az iparosodás előtti időszakhoz képest 1,5 Celsius fokon belül tartsuk a hőmérséklet-emelkedést. Ha ezt elbukjuk, akkor olyan pályára áll a bolygó melegedése, ami néhány évtizeden belül megszünteti az emberi civilizációt abban a formában, ahogy ma ismerjük.
Amikor a jelentést szombaton a klímacsúcs résztvevői elé terjesztették, a négy olajhatalom, Szaúd-Arábia vezetésével jelezte, hogy nem fogadják be a dokumentumot, azaz nem kívánják a benne megfogalmazott javaslatokat kötelező érvényűként kezelni. Helyette a tanulmányban leírtakat csupán tudomásul veszik, ez viszont azt jelenti, hogy a kormányoknak sokkal könnyebb lesz figyelmen kívül hagyni a benne foglalt klímamentő javaslatokat. A dokumentum befogadásának indítványa így, konszenzus híján elbukott.
Saját részvényesei ütik a BP-t, mert nem tesz eleget a klímaváltozás ellen
Nyomás alá helyezte a BP-t saját részvényeseinek egy csoportja. A holland FollowThis nevű aktivista társaság a hónap eleji beadványában arra szólítja fel az olajtársaságot, hogy határozzon meg magának kemény célokat az emissziócsökkentésre, mert a most érvényben lévő puha célok nem elegendőek a klímaváltozás elleni harcban. A felhívás a harmadik felek károsanyag-kibocsátását is érinti, vagyis a BP-termékeket égető járművekét. A nyomásgyakorlás ugyanazon elv mentén történik, mint a Shell esetében, akiknél a részvényesek sikerrel lobbiztak, és elérték, hogy a vállalat az iparágban elsőként tényleg komolyan vegye a klímavédelmet. A FollowThis azt ígérte, még a hónapban ugyanígy nyomás alá fogja helyezni a Chevront és az ExxonMobilt is. A BP azt közölte, hogy megkapták a beadványt, a kritikákat megfontolják, és hamarosan előállnak a saját javaslataikkal a részvényesek számára.
A négy olajország elzárkózása olyan vitát robbantott ki a csúcson, melyet a Guardian értékelése szerint a hátralévő öt nap alatt aligha tudnak majd rendezni a résztvevők. Az Európai Unió, a világ legkevésbé fejlett 47 országát egyesítő tömb, valamint afrikai, latin- és dél-amerikai országok is egyetértettek ugyanis a klímajelentés befogadásában. Most a jelentést támogatók közül többen is elítélték a négy különutast, a klímatudósokkal együtt.
"Aggasztó a helyzet. Szaúd-Arábia mindig helytelenül viselkedett a klímamegbeszéléseken, de amíg egyedül voltak, vagy csak Kuvait állt mellettük, felül lehetett bírálni őket. Most, hogy az USA és Oroszország is csatlakozott hozzájuk, sokkal veszélyesebb helyzet alakult ki"
- mondta Alden Meyer, az Aggódó Tudósok Uniójának (Union of Concerned Scientists) igazgatója. Hozzátette, szégyenletes lenne az USA-nak, ha tartanák magukat ehhez az új irányhoz. "Donald Trump a főtagadó. Személyes érdeke fűződik a tudósok leszólásához. De a tudomány nem megy innen sehová. A termodinamika törvényeit pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni"- közölte.
Nem cserélik le a régi gépeket, durván környezetszennyezőek maradnak a légitársaságok
Hiába bocsát ki kétszer annyi szén-dioxidot a légi forgalom, mint az autós,a légitársaságok továbbra sem frissítik kellő mértékben a flottájukat a modernebb és környezetkímélőbb repülőgép-modellekkel - derül ki az Atmosfair éves jelentéséből, mely a légiközlekedés széndioxid-kibocsátásának alakulását vizsgálja. A nonprofit német szervezet felmérése rámutat, hogy a Boeing 787-9, az Airbus A350-900 és A320neo modellek sűrűbb alkalmazása jelentősen csökkentené a légi forgalom emisszióját.
Az Atmosfair Airline Index károsanyag-kibocsátás szempontjából rangsorolta a világ 200 legnagyobb légitársaságát, és végül egyszer sem osztotta ki a legenergiahatékonyabbnak járó A minősítést, és a B-t is csak két vállalat kapta meg. A brit TUI Airways végzett az élen, ők az Atmosfair értékelése szerint majdnem 80 százalékban megközelítik a lehetséges, optimális széndioxid-kibocsátási szintet. A másik B-s a brazil LATAM Airlines lett, közel 79 százalékkal. A jelentés külön vizsgálta a fapados légitársaságokat. Itt rangsort nem állítottak fel, és százalékpontokat sem állapítottak meg. A magyar Wizz Air a mezőny java részével együtt a C besorolást kapta. Összességében csak 10 olyan vállalat van, amely képes állandó szinten tartani az üvegházhatásúgáz-kibocsátását úgy, hogy közben a teljesítményük növekszik.
Az Atmosfair értékelése szerint a világ légitársaságainak nagy többsége nem tesz eleget azért, hogy elérjük akár az 1,5 Celsius fokos, akár a 2 Celsius fokos párizsi klímacélt. A csoport szerint szükséges új, szintetikus és széndioxid-semleges repülőgép-üzemanyagokat kifejleszteni, és széles körben alkalmazni, különben lemondhatunk a klímacélok eléréséről.
A csúcson résztvevő klímavédő aktivista csoportok egyetértenek abban, hogy a négy különutas ország kormányait mélyen átszövik a fosszilis tüzelőanyagok ipara által diktált érdekek. Ez nem különösebben nagy megfejtés, és a négyes ebben nincs is egyedül: a G20-nemzeteknél annyira erős a szén-, olaj- és gázlobbi, hogy a klímavédő ígéretek ellenére még mindig vagyonokat pumpálnak a fosszilis tüzelőanyagok iparába. Ezért a károsanyag-kibocsátásuk nem csökken, ami odáig vezetett, hogy néhány év visszaesés után 2018 minden idők legdurvább széndioxid-kibocsátását hozta el. Donald Trump egyébként sem tétlenkedik, újabb intézkedései eltörlik az új szénerőművek építésének korlátozását az USA-ban.
Szorosabb együttműködés a katonai fenyegetés hatására. 
