Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026
A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.
A cigányság beilleszkedése az ország jövőjének egyik legfontosabb kérdése - közölte Sólyom László köztársasági elnök. A rendszerváltás után a válság vesztesei is a romák lesznek?
A cigányság beilleszkedése az ország jövőjének egyik legfontosabb kérdése - közölte Sólyom László köztársasági elnök a Népszabadság szombati számának adott interjújában.
Az államfő szerint a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság alapvető kérdése, hogy az ország felhasználja-e a válságot az önkritikus elemzésre. Ilyen önkritikus elemzésre a cigányság ügyében is szükség lenne, és azt is látni kell, hogy a cigányság és a többségi társadalom viszonya nemcsak Magyarországon, hanem Csehországtól a Balkánig a jövő stratégiai problémája.
Sólyom László szerint tény, hogy a cigányok zöme a rendszerváltás vesztese lett. "Kérdés, hogy ráadásul a válság vesztese is lesz-e azzal, hogy rájuk hárul annak minden súlyos társadalmi feszültsége" - tette hozzá. Az államfő úgy fogalmazott, hogy az ellentéteket orvosolni kell, szítani nem szabad.
Arra a kérdésre, hogyan viszonyuljanak az emberek a cigányokat sújtó, másfél éve tartó bűncselekmény-sorozathoz, a köztársasági elnök azt mondta: "mindenek előtt bele kellene gondolnunk magának a történteknek a rettenetébe. Abba, hogy megismétlődik, hogy szerencsétlenekre rágyújtják a házat, és amikor menekülnének, lelövik őket. Ilyen még nem volt Magyarországon, ez olyan gyalázatos bűn, amelynek a súlyát föl kéne fogni".
Szerinte ha mindenki felfogta az események súlyát, akkor a megszólalók felelősségérzetében is reménykedni lehet. "Akkor talán nem is kellene óva inteni (...), hogy bárki ezeket a tragédiákat fölhasználva próbálja a maga politikai pecsenyéjét sütögetni" - fogalmazott.
A tatárszentgyörgyi és a többi eset okával kapcsolatban közölte: még nem tudni, mi a valódi ok; sőt még támpont sincs bármely feltételezéshez. Borzasztónak és megrendítőnek nevezte, ha a rasszizmus vagy a megfélemlítés lenne a kiváltó ok. Szerinte végtelenül káros és felelőtlen magatartás nyilatkozni mindaddig, amíg semmit nem tudni, a felelőtlenség pedig odáig fajult, hogy egyesek polgárháborút vizionálnak. Ugyanakkor elmondta: meggyőződött arról, valóban hatalmas erőkkel dolgozik a rendőrség, hogy ezeknek az ügyeknek a végére járjon.
Sólyom László a tényeket hiányolja a cigánysággal kapcsolatos diskurzusból, és maguknak a cigányoknak a megismerését. Úgy vélte, szükség volna arra, hogy a többségi társadalom legalább néhány alapvető tényt tudjon a cigány társadalom nyelvi, kulturális, gazdasági tagolódásáról, sokféleségéről, mert "tudás nélkül valóban sztereotípiák és előítéletek maradnak". Az államfő szerint a cigányság beilleszkedése az ország jövőjének egyik legfontosabb kérdése. Mint fogalmazott, nemcsak egyénenként illet meg minden cigányt a minden embernek és minden állampolgárnak járó jogok teljessége, hanem ők önálló etnikai kisebbségként államalkotó tényezők. "A cigányság az ország testének része" - hangsúlyozta.
Az integrációval kapcsolatban a köztársasági elnök a többségnek azt javasolta, hogy próbálja elképzelni, milyen lehet kisebbségi helyzetben élni. Véleménye szerint fölébresztheti az empátiát, ha arra a több mint három millió magyarra gondolnak, akik kisebbségben élnek a szomszéd államokban, s főleg arra, mit jelentett ez az elnyomás és diszkrimináció éveiben. Hangsúlyozta, az integráció nem jelenthet beolvasztást. Megjegyezte azt is, hogy a kisebbségnek akarnia kell az integrációt, el kell fogadnia és követnie az ország jogi és erkölcsi normáit, jogokat és kötelességeket egyaránt.
"A kulcsszó a felszabadult kölcsönösség" - hangsúlyozta az államfő, aki felhívta arra is a figyelmet, hogy amikor a jelenlegi feszült helyzetben, a cigányokat sújtó bűntettsorozat legutóbbi (a tatárszentgyörgyi) esete után Kállai Ernő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa elment az Országgyűlésbe, ott elmondott fontos beszédét körülbelül huszonöt képviselő hallgatta.
Az államfő nem értett egyet azzal, hogy a szólásszabadság gátolná a terjedő erőszakosság megfékezését. Hangsúlyozta: a szólásszabadságnak jelentős és pontos korlátai vannak a magyar jogban, éppen annak a megakadályozására, hogy e szabadsággal való visszaélés erőszakra vezessen. Kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság sem gördít akadályt az elé, hogy el lehessen ítélni azokat, akik mást etnikai alapon emberi méltóságában megsértenek.
A szegregációval összefüggésben kiemelte, megkerülhetetlen az oktatás kérdése: pénz, jó tanár és jó program kell. Szerinte a magyar iskolarendszer szerinte azok között van, amelyek a legkevésbé képesek kiegyensúlyozni az otthonról hozott hátrányokat. Sólyom László külön hangsúlyozta, hogy a nyilvánvalóvá lett gazdasági válsággal rendkívüli súlyt kapott az alapvető intézmények stabilitása és hitelessége. Szerinte már nemzetközi figyelmet keltett, hogy Magyarországon a Legfelsőbb Bíróság elnökének posztja közel egy éve betöltetlen. Az államfő jelölte, Havasiné Orbán Mária a decemberi szavazás során nem kapta meg a megválasztáshoz szükséges többséget az Országgyűlésben. Sólyom László ennek ellenére ismét őt jelölte, a következő szavazás március 9-én lesz.
Az államfő szerint jelöltjének programját és személyét nem érte értékelhető kritika. "Örülök, hogy az MSZP-frakció meg fogja hallgatni. Bízom benne, hogy ez a meghallgatás meggyőzheti a döntéshozó képviselőket a jelölt szakmai és emberi alkalmasságáról" - mondta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A pénzügyi szervezeteknek március 31-ig kell megfelelniük a Magyar Nemzeti Bank új, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló ajánlásának.
Az Oscsadbank képviselője és sofőrjei délelőtt óta a helyszínen vannak, de délutánig sem indultak útnak. Az ukrán pénzszállító autókat kutyákkal is átvizsgálta a magyar hatóság.
Az ukrán elnök közel van ahhoz, hogy beismerje: politikai célból nem indítja újra a Barátság kőolajvezetéket, mondta a csütörtök délelőtti Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) rekordmennyiségű olajtartalékot szabadít fel, hogy ellensúlyozza az iráni konfliktus hatását az energiapiacokra – jelentette be szerdán a párizsi székhelyű szervezet.
A közel-keleti háború ismét egy olyan problémát hozhat felszínre, amiről azt gondolhattuk Európában, hogy már nem igazán kell vele foglalkoznunk: ez pedig az infláció. A globális energiaárak emelkedésének másodkörös hatásai az élelmiszerpiacra is lecsaphatnak, ami miatt az Európai Központi Bank akár a kamatemelést is fontolóra veheti a következő ülésén. Eközben a magyar infláció közel tízéves mélypontra süllyedt, de a külső környezetből fakadó kockázatok is megsokasodtak.
Oroszország külkereskedelmi többlete 7,7 milliárd dollár volt januárban, 7,2 százalékkal kisebb a tavaly januárinál – áll a vámhivatal szerdai közleményében.
Visszaadja a NAV az ukránoknak azokat a pénzszállító járműveket, amelyeket múlt héten az ukrán állami takarékbank alkalmazottaival szemben végrehajtott akció során foglaltak le a magyar szervek.
A cigányság beilleszkedése az ország jövőjének egyik legfontosabb kérdése - közölte Sólyom László köztársasági elnök. A rendszerváltás után a válság vesztesei is a romák lesznek? 
Iránra és Libanonra is légicsapást mértek. 
