A cigányság beilleszkedése az ország jövőjének egyik legfontosabb kérdése - közölte Sólyom László köztársasági elnök. A rendszerváltás után a válság vesztesei is a romák lesznek?
A cigányság beilleszkedése az ország jövőjének egyik legfontosabb kérdése - közölte Sólyom László köztársasági elnök a Népszabadság szombati számának adott interjújában.
Az államfő szerint a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság alapvető kérdése, hogy az ország felhasználja-e a válságot az önkritikus elemzésre. Ilyen önkritikus elemzésre a cigányság ügyében is szükség lenne, és azt is látni kell, hogy a cigányság és a többségi társadalom viszonya nemcsak Magyarországon, hanem Csehországtól a Balkánig a jövő stratégiai problémája.
Sólyom László szerint tény, hogy a cigányok zöme a rendszerváltás vesztese lett. "Kérdés, hogy ráadásul a válság vesztese is lesz-e azzal, hogy rájuk hárul annak minden súlyos társadalmi feszültsége" - tette hozzá. Az államfő úgy fogalmazott, hogy az ellentéteket orvosolni kell, szítani nem szabad.
Arra a kérdésre, hogyan viszonyuljanak az emberek a cigányokat sújtó, másfél éve tartó bűncselekmény-sorozathoz, a köztársasági elnök azt mondta: "mindenek előtt bele kellene gondolnunk magának a történteknek a rettenetébe. Abba, hogy megismétlődik, hogy szerencsétlenekre rágyújtják a házat, és amikor menekülnének, lelövik őket. Ilyen még nem volt Magyarországon, ez olyan gyalázatos bűn, amelynek a súlyát föl kéne fogni".
Szerinte ha mindenki felfogta az események súlyát, akkor a megszólalók felelősségérzetében is reménykedni lehet. "Akkor talán nem is kellene óva inteni (...), hogy bárki ezeket a tragédiákat fölhasználva próbálja a maga politikai pecsenyéjét sütögetni" - fogalmazott.
A tatárszentgyörgyi és a többi eset okával kapcsolatban közölte: még nem tudni, mi a valódi ok; sőt még támpont sincs bármely feltételezéshez. Borzasztónak és megrendítőnek nevezte, ha a rasszizmus vagy a megfélemlítés lenne a kiváltó ok. Szerinte végtelenül káros és felelőtlen magatartás nyilatkozni mindaddig, amíg semmit nem tudni, a felelőtlenség pedig odáig fajult, hogy egyesek polgárháborút vizionálnak. Ugyanakkor elmondta: meggyőződött arról, valóban hatalmas erőkkel dolgozik a rendőrség, hogy ezeknek az ügyeknek a végére járjon.
Sólyom László a tényeket hiányolja a cigánysággal kapcsolatos diskurzusból, és maguknak a cigányoknak a megismerését. Úgy vélte, szükség volna arra, hogy a többségi társadalom legalább néhány alapvető tényt tudjon a cigány társadalom nyelvi, kulturális, gazdasági tagolódásáról, sokféleségéről, mert "tudás nélkül valóban sztereotípiák és előítéletek maradnak". Az államfő szerint a cigányság beilleszkedése az ország jövőjének egyik legfontosabb kérdése. Mint fogalmazott, nemcsak egyénenként illet meg minden cigányt a minden embernek és minden állampolgárnak járó jogok teljessége, hanem ők önálló etnikai kisebbségként államalkotó tényezők. "A cigányság az ország testének része" - hangsúlyozta.
Az integrációval kapcsolatban a köztársasági elnök a többségnek azt javasolta, hogy próbálja elképzelni, milyen lehet kisebbségi helyzetben élni. Véleménye szerint fölébresztheti az empátiát, ha arra a több mint három millió magyarra gondolnak, akik kisebbségben élnek a szomszéd államokban, s főleg arra, mit jelentett ez az elnyomás és diszkrimináció éveiben. Hangsúlyozta, az integráció nem jelenthet beolvasztást. Megjegyezte azt is, hogy a kisebbségnek akarnia kell az integrációt, el kell fogadnia és követnie az ország jogi és erkölcsi normáit, jogokat és kötelességeket egyaránt.
"A kulcsszó a felszabadult kölcsönösség" - hangsúlyozta az államfő, aki felhívta arra is a figyelmet, hogy amikor a jelenlegi feszült helyzetben, a cigányokat sújtó bűntettsorozat legutóbbi (a tatárszentgyörgyi) esete után Kállai Ernő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa elment az Országgyűlésbe, ott elmondott fontos beszédét körülbelül huszonöt képviselő hallgatta.
Az államfő nem értett egyet azzal, hogy a szólásszabadság gátolná a terjedő erőszakosság megfékezését. Hangsúlyozta: a szólásszabadságnak jelentős és pontos korlátai vannak a magyar jogban, éppen annak a megakadályozására, hogy e szabadsággal való visszaélés erőszakra vezessen. Kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság sem gördít akadályt az elé, hogy el lehessen ítélni azokat, akik mást etnikai alapon emberi méltóságában megsértenek.
A szegregációval összefüggésben kiemelte, megkerülhetetlen az oktatás kérdése: pénz, jó tanár és jó program kell. Szerinte a magyar iskolarendszer szerinte azok között van, amelyek a legkevésbé képesek kiegyensúlyozni az otthonról hozott hátrányokat. Sólyom László külön hangsúlyozta, hogy a nyilvánvalóvá lett gazdasági válsággal rendkívüli súlyt kapott az alapvető intézmények stabilitása és hitelessége. Szerinte már nemzetközi figyelmet keltett, hogy Magyarországon a Legfelsőbb Bíróság elnökének posztja közel egy éve betöltetlen. Az államfő jelölte, Havasiné Orbán Mária a decemberi szavazás során nem kapta meg a megválasztáshoz szükséges többséget az Országgyűlésben. Sólyom László ennek ellenére ismét őt jelölte, a következő szavazás március 9-én lesz.
Az államfő szerint jelöltjének programját és személyét nem érte értékelhető kritika. "Örülök, hogy az MSZP-frakció meg fogja hallgatni. Bízom benne, hogy ez a meghallgatás meggyőzheti a döntéshozó képviselőket a jelölt szakmai és emberi alkalmasságáról" - mondta.
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
A Klasszis Média által szervezett E, mint energia konferencia Béke honol az olajfák alatt? című kerekasztal-beszélgetésén az energiaszektor és a megújulóenergia-ipar képviselőivel arról beszélgettünk, mennyire felhasználóbarát az új megújulóenergia-szabályozás, a hálózatfejlesztés ki tudja-e szolgálni a megújulóenergia-fejlesztési célokat. Szóba kerültek a megújuló energia tárolási lehetőségei, hogy hogyan és miből tudják a cégek csökkenteni az energiaköltségeiket, illetve hogy miért nincs lehetőség az új Otthonfelújítási Program támogatásai keretében a fűtést napkollektorra, hőszivattyúra korszerűsíteni.
Több mint 400 millió eurós kártérítést követel a Gazpromtól a bolgár állami gázvállalat, amiért 2022 áprilisban hirtelen felfüggesztették a földgázszállítást.
Péntek lévén ismét a Kossuth rádió mikrofonja elé ült Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök értékelte a szlovák kollégája, Robert Fico elleni szerda délutáni merényletet, Hszi Csin-ping kínai elnök múlt heti látogatását és az orosz–ukrán háború legfrissebb fejleményeit is.
Hiába érzik az emberek egyre jobban a klímaváltozás hatásait és hiába próbálja az OPEC+ olajkartell minél magasabban tartani a fekete arany árát, az emberek tovább növelik az üzemanyag-fogyasztásukat.
Átmenetinek bizonyult az Európai Unióban viszonylag hosszabb időn át sereghajtó hazai infláció nemzetközi összevetésben való előrelépése. Míg márciusban még tizenöt európai országban volt magasabb az éves fogyasztóiár-index, mint nálunk, addig áprilisban már csak nyolcban az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 38 állam közül – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
A jegybanki alapkamatot 40 százalékra lehetett így visszavágni, az IMF is dicsér, hitelt is ad, miközben a kiskereskedelmi forgalom 20 százalékkal zuhant.
Az új szerb kormány május 2-án tette le az esküt. Összetétele azt mutatja, hogy Belgrád még inkább elkötelezte magát a Moszkvával és Pekinggel való szorosabb kapcsolat mellett. Káncz Csaba jegyzete.
A cigányság beilleszkedése az ország jövőjének egyik legfontosabb kérdése - közölte Sólyom László köztársasági elnök. A rendszerváltás után a válság vesztesei is a romák lesznek? 
Robert Fico szlovák kormányfő állapota a rajta elvégzett második, több mint két órát igénybe vevő műtétet követően stabil, de továbbra is súlyos. 
