|
| EPA/SASCHA STEINBACH (Illusztráció) |
A német nagypolitika megbolydult darázsfészekhez hasonlít, miután ismeretlen hekkerek az elmúlt napokban a Twitteren nyilvánosságra hozták több száz német politikus személyes adatait. A szivárogtatás az eurószkeptikus és oroszbarát AfD kivételével minden nagy német párt politikusait érinti.
A német kormányzatot az elmúlt időszakban több kibertámadás is érte az orosz katonai hírszerzés fedőcége, a Fancy Bear részéről, így most újonnan kiújultak az aggodalmak Berlinben – a saját képességeiket illetően is.
Növelni a politikai polarizációt
Tavaly tavasszal az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság az államigazgatási és infrastrukturális rendszerük ellen irányuló orosz „rosszindulatú kibernetikai tevékenység” miatt adott ki riasztást. Ennek célja az lehet, hogy az agresszorok „kémkedjenek, kisajátítsák a szellemi tulajdon bizonyos elemeit, tartósan befészkeljék magukat az áldozat hálózatába, és megágyazzanak későbbi agresszív műveletekhez”. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium tavaly őszi vádirata szerint az orosz információs harcosok az amerikai elnökválasztási kampány során nem álltak egyértelműen republikánus vagy demokrata jelölt mellé a közösségi médiában, hanem sokkal inkább a politikai polarizációt próbálták növelni olyan vitatott témákkal, mint a fegyvertartás vagy a migráció. Hasonló taktikát követtek a katalán függetlenségi mozgalom és a Brexit esetében is.
A mostani berlini kibertámadás újonnan rámutat arra, hogy egy állam biztonságát nem katonai eszközökkel is hatékonyan alá lehet ásni. Nem véletlen, hogy a NATO már tíz éve publikálta közös doktrínáját az információs műveletekről, a tagállamok pedig már 2014-ben megállapodtak arról, hogy kibertámadás esetén is alkalmazható a Washingtoni Szerződés ötödik cikke, azaz a szövetség egésze válaszolhat akár egyetlen tagállamot ért támadásra.
Mi a csuda az a Deepfake technológia?
|
| Káncz Csaba |
Sokatmondó, hogy a világ vezető katonaságainál az utóbbi időszakban sorra értékelik fel és erősítik meg a kiber egységeket. Bár az Egyesült Államok Kiber Parancsnokságát már tíz éve létrehozták, az országot ért sorozatos támadások miatt tavaly tavasszal a parancsnokságot felhatalmazták az eddiginél jóval agresszívabb, megelőző csapásokat is magában foglaló lépésekre. Az Egyesült Királyság 2015-ben alkotta meg a 77-es Dandárt az új típusú hadviselésre. Az EU kiberbiztonsági ügynöksége (ENISA) pedig hónapokon belül fel akarja állítani a permanens készenlétben álló központját Brüsszelben.
Izraelben a hadsereg 8200-as Egysége főként terrorista támadások elhárításával foglalkozik a kibertérben, Kínában pedig – jellemző módon – a néphadsereg egy sanghaji irodaházban működtetett, úgynevezett 61398-as Egysége főként amerikai kereskedelmi- és technológiai titkok begyűjtését végzi.
A digitalizáció terjedésével az államok, a vállalatok és az egyes személyek is egyre jobban ki vannak téve a kibertámadásoknak. A közösségi hálózatokban a nagy országos médiumok elvesztették információs monopólium szerepüket és már egy anonim troll is képes politikai vitát kezdeményezni. A mesterséges intelligencia pedig hamarosan a trollokat is feleslegessé teszi. Az úgynevezett Deepfake technológiákkal ellenséges szándékú érdekkörök pillanatok alatt eredetinek látszó videókat tudnak létrehozni, amelyekben adott esetben valódi politikusok szájába adhatnak felháborodást és zavart keltő állításokat.
Már szervezik a következő Zelenszkij-Trump találkozót – itt is megpróbálják elmagyarázni, miért nem hasonlít a háború a játszótéren civakodó gyerekekhez. 
