Iránban, a Közel-Kelet stratégiai pozíciójú országában ma elnökválasztást tartanak. Pont azon a napon tehát, amikor Trump elnök megkezdi első külföldi útját az irániak legnagyobb riválisánál, Szaúd-Arábiában. Teherán számára kedvező fejlemény, hogy Trump elnöksége gyorsuló ütemben esik szét, sőt az elnöknek púp a hátán az egész közel-keleti körút, és azt megpróbálta lerövidíteni.
A keményvonalasok új jelöltje
A térség közben forrong, hiszen Joav Galant, izraeli építésügyi miniszter kedden szólított fel a szír elnök elleni merényletre és azt követően „megtámadni a kígyó fejét, amely Teheránban található.”
|
| Káncz Csaba |
Május elején pedig Mohamad bin Szalman szaúdi védelmi miniszter zárt ki bármifajta párbeszédet Teheránnnal. Hozzátette, azon dolgozik, hogy a „csata Iránnal az ő területükön zajlódjon majd és ne szaúdi területen.”
A teheráni elnökválasztáson négy jelölt indul, de csak kettőnek van komoly esélye. Egyrészt Hasszán Rohani jelenlegi elnöknek, másrészt Ibrahim Raiszi korábbi főügyésznek, aki jelenleg egy jelentős vallási alapítvány vezetője.
Noha Raiszi még sohasem mérette meg magát választott tisztségre, a teheráni hírek szerint élvezi a bizalmát a Forradalmi Gárda vezetésének és a shiíta papság kőkonzervatív szárnyának.
Rohani előnye, hogy 1981 óta az iráni választók eddig minden elnököt beválasztottak második négy éves ciklusra is.
Nem indult be a gazdaság
Mindegyik jelölt támogatja az ország nemzetközi nukleáris megállapodását. De Raiszi hangsúlyozza kampányában, hogy a Rohani által beígért gazdasági előnyök a 2015 októberi megállapodást követően egyelőre nem érzékelhetők a közember számára. Az elnök ráadásul még számszerűsítette is a várakozásait, 50 milliárd dolláros tőkebeáramlást ígérve és ezt az ellenfele most kíméletlenül a fejére olvassa. Egy múlt havi felmérés szerint a választók 72 százaléka gondolja úgy, hogy a nukleáris megállapodás jottányit sem javított a közemberek gazdasági helyzetén.
|
| Iráni zászló - kinek lobog majd? |
Valóban, egyelőre nem indultak be a nagy külföldi befektetések, miközben a hivatalos munkanélküliségi ráta 12.7 százalékra emelkedett – az ifjúsági munkanélküliség ráadásul Rohani ciklusa alatt 24 százalékról 30 százalékra szökött fel. A nagy nyugati cégek attól tartanak, hogy amíg a szír helyzet nem jut nyugovóra, addig a Washington és Teherán közötti feszültség bármikor belobbanhat, így egyelőre kivárnak.
A mennyezet 2021-ben szakadhat le
Rohani számára a legnagyobb veszélyt a mai választáson talán nem is az ellenfelei jelentik, hanem a választók körében észlelhető nagyfokú apátia. Viszont számíthat olyan csoportok támogatására, mint a jogvédők és a szunnita kisebbség tagjai. A 2013-as választások során Irán szunniták-lakta területein szavaztak a legnagyobb arányban Rohanira. Hálából azóta Rohani engedélyezte az anyanyelvi oktatást a kisebbségek lakta területek egyetemein – amelyet egyébként az iráni alkotmány garantálna, de azelőtt soha nem lett végrehajtva.
Összességében tehát az előjelek a Nyugat-barátabb, mérsékelt Rohani győzelme felé mutatnak a mai elnökválasztáson. De ha az elkövetkező négy évben nem tudja látványosan növelni az életszínvonalat, akkor szinte bizonyosan átlendül az inga és egy keményvonalas konzervatív elnököt hoznak be a választók 2021-ben.
Káncz Csaba jegyzete
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint az Hamász iszlamista terrorszervezeten múlik a tavaly október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok kiszabadításáért folyó tűzszüneti tárgyalások sikere. 
