Sanna Marin finn kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján Stoltenberg elmondta: a Törökországgal folytatott egyeztetéseken sikerült haladást elérni, és a jövő héten tárgyalást folytatnak majd Brüsszelben a török, a svéd és a finn kormány képviselői.
A két észak-európai ország tavaly májusban adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz az ukrajnai háború kirobbanása után. A bővítéshez szükséges, hogy az összes tagállam ratifikálja a csatlakozást. Törökország a kezdetektől ellenezte a bővítést arra hivatkozva, hogy Svédország - Ankara megítélése szerint - kurd terroristáknak ad menedéket - írja az MTI.
Stoltenberg azt mondta, mindkét ország teljesítette már az Ankara által tavaly nyáron megszabott feltételeket.
A két ország "már most sokkal jobb helyzetben van, mint a jelentkezésük előtt, mert elképzelhetetlen, hogy a NATO ne reagálna abban az esetben, ha valamilyen fenyegetés érné Svédországot vagy Finnországot" - fogalmazott a NATO-főtitkár.
Sanna Marin megjegyezte, hogy még a magyar parlamentnek is ratifikálnia kell a NATO-bővítést, amelyet a magyar kormány - a finn miniszterelnök szavai szerint - támogatásáról biztosított, és nem támasztott feltételeket a jóváhagyásához.
Jens Stoltenberg Magyarországgal kapcsolatban úgy fogalmazott: azt reméli, Budapesten "gyorsan" zöld jelzést kaphat az ügy.
Stoltenberg az újságírók előtt azt is kijelentette, hogy a NATO-tagállamok között egyetértés van arról, hogy Ukrajna "hosszú távon" a szövetség tagja lesz, de jelenleg egyelőre Kijev Oroszországgal szembeni támogatására fókuszálnak.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
