Szezonálisan és naptárhatással kiigazítva a magyar gazdaság a tavalyi utolsó negyedévben 4,6 százalékkal bővült, ami alig marad el az előző negyedévi 4,7 százalékos teljesítménytől. Ezzel az egész év teljesítménye 4,9 százalékos volt a 2018-as 5,1 százalék után. Vagyis továbbra is lendületes növekedés jellemzi a magyar gazdaság teljesítményét, bár az a kormányzati optimizmus, ami akár 5 százalékos bővülést is elképzelhetőnek tartott, végül nem teljesült.
A jó teljesítmény annak ellenére, vagy épp annak tükrében jött össze, hogy az ipar tavaly év végén meglepő mértékben lassult, és a német gazdaság felől - melynek teljesítménye hathat a magyarra - is rendre kedvezőtlen hírek érkeznek. A legfrissebb adat is fékezésről árulkodik: a negyedik negyedévben szezonális, naptári és árkiigazítással nem változott a német bruttó hazai termék a harmadik negyedévihez képest. A 2018 negyedik negyedévihez képest árkiigazítással 0,3 százalékkal nőtt a német GDP.
A harmadik negyedévhez viszonyítva a GDP 1 százalékkal növekedett, a korábbi 1,1 százalékos plusz után.
Az, hogy a növekedéshez milyen tényezők és ágazatok járultak hozzá, majd csak később fog kiderül, ami biztosnak tűnik, hogy ebben az építőipar mellett a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá legnagyobb mértékben.
A kormánynak láthatóan nincs miért aggódni és nem is teszi
Az GDP-adat egyébként a tegnapi Kormányinfón is szóba került, sőt, Gulyás Gergely miniszer azt is elárulta, hogy 4,9 százalékkal bővült tavaly a magyar gazdaság. Kérdésünkre kiderült, hogy a kormány egyelőre nem izgatja magát amiatt, hogy az elmúlt napokban sűrűsödtek a negatív jelek a magyar gazdaságban, amelyek az idei teljesítményt befolyásolják. Az ipari termelés lassulását jelezték a decemberi adatok, az infláció hosszú évek óta nem látott magasságba (4,7 százalék) került, a magyar fizetőeszköz pedig újabb és és újabb mélypontokat ér el, már a 340 forintot is megütötte az euró, és a Magyar Nemzeti Bank alelnökének, Nagy Mártonnak a szóbeli intervenciója kellett ahhoz, hogy valamennyire korrigáljon tegnap az árfolyam.
Gulyás Gergely a magyar gazdaság kiltásairól azt mondta, sok múlik azon, hogyan teljesít idén a nyugat-európai gazdaság: az sem kizárt, hogy visszaesésbe fordul, amire fel kell készülni itthon. A kormányzati matek szerint 1-2 százalékos nyugat-európai GDP mellett a magyar gazdaság képes 4-5 százalékkal bővülni, de azt ma még nem látják, hogy 0-1 százalék esetén, pláne ennél is rosszabb teljesítmény mellett mire lennénk képesek.
Felvetésünkre, mely szerint sűrűsödnek a negatív jelek, azt mondta, hogy ez inkább a világgazdaságra igaz, mert a magyar gazdaság tavaly az egyik legkiugróbb mértékben bővült. A költségvetési hiány is megfelel az uniós kritériumoknak: bár még nincs végleges adat, de 2-2,5 százalék közé esik a miniszter szerint. Az inflációról pedig azt mondta, hogy az ugyan magasabb volt, de az idei évre vonatkozó előrejelzések "sokkal visszafogottabbak". A miniszter szerint az a kérdés, hogyan tudja a magyar gazdaság kiküszöbölni Nyugat-Európa megakadó teljesítményének hatását.
Felhívta továbbá a figyelmet, hogy nem volt még példa arra, hogy a magyar gazdaság ennyire függetleníteni tudja magát a nyugatitól. A német cégek előbb otthoni egységeikben építenek le, a magyarországi gyártás tovább folytatódik, mert itt sok szempontból előnyösebbek a gazdasági lehetőségek - fejtette ki.
"Egyelőre úgy tűnik, hogy komoly esély van arra, hogy el tudjuk kerülni a nyugati pangás hatását. Keressük azokat az eszközöket, amelyekkel ez a különbség megtartható" - közölte.
Mindezek fényében pillanatnyilag nem látják szükségesnek, hogy felülvizsgálják az idei GDP-re (4 százalék körül) és inflációra (2,8 százalék) vonatkozó előrejelzésüket.
"A Pénzügyminisztérium dolgozik a gazdaságvédelmi akcióterven, már vasárnap, Orbán Viktor évindító beszédében is elhangozhat néhány gazdasági jellegű bejelentés, de nem várható az akcióterv teljes ismertetése" - mondta kérdésünkre a miniszter.
A rekord gyenge forintárfolyam kapcsán azt is megkérdeztük Gulyás Gergelytől, hogy még mindig élvezi-e a kormány teljes bizalmát Matolcsy György jegybankelnök, amire a miniszter ezt felelte:
"Nincs neki erre szüksége, de egyébként igen."
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
